A Népszava a milliárdos Orbán-családról

Közzétette:

Családi ügy

Hargitai Miklós
Két éve, 2017. február elsején léptünk be a Népszavához, miután sajnálatos módon megszűnt sokunk munkahelye a Népszabadságnál.
Az alábbi okosság (egy állítólagos alku „bizonyítéka”) tavaly jelent meg, de hasonló sugalmazásokkal az elmúlt két év során sokszor megtaláltak minket: „Jött a Puch és mondta, hogy nincs ok aggodalomra, van pénz, csináljunk egy jó újságot. Tényszerűen számoljunk be az eseményekről, de ha lehet, az Orbán-családot ne bántsuk.”
Nehéz lenne 
össz
eszámolni, hány anyagot írtunk két év alatt az Orbán-család viselt dolgairól – összegyűjtöttem már korábban, nagyon sokat, és a lista folyamatosan bővül (egyetlen példa: a Microsoft és a magyar államigazgatás korrupciós botrányának Orbán-Tiborcz szálát a Népszava fejtette föl; az egyik legtöbbet idézett cikkünk volt tavaly). Ezúttal inkább arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a mai napon, amikor az egész hazai sajtó boldogan rágja a semmire sem jó képviselői vagyonbevallások gumicsontját, a Népszava egy olyan címlaptörténettel jelent meg, amely precízen összerakja – cégnevekkel, bevétel- és osztalék-adatokkal, a Simicska Lajos nevű stróman kiválásának következményeit is bemutatva -, hogyan vált szép csöndben multimilliárdossá az „üzleti ügyekkel nem foglalkozó” Orbán Viktor családja a miniszterelnök 2010 óta tartó országlása alatt.

A NÉPSZAVA cikke

Az országgyűlési képviselőknek csütörtök éjfélig kellett leadniuk vagyonnyilatkozatukat. Az aktuális bevallásokat csak ez után hozták nyilvánosságra, ám a lényeg sokszor amúgy sem a sokat bírált nyilatkozatokban van. Orbán Viktor kormányfő például rendre jelképes megtakarításról számolt be eddig, miközben körülötte szinte mindenki őrült tempóban gazdagodik. Lapunk összesítése szerint például csak a kormányfő testvéréhez, édesapjához kötődő, nagy állami beruházások beszállítójaként rendszeresen felbukkanó bányászati cégekből mintegy 6 milliárd forint profit került a családhoz 2010 és 2017 vége között. Az Orbán-vállalkozások nyeresége 2014 után megugrott – ekkor romlott meg, 2015 elején pedig megszakadt a kapcsolat a kormányfő és a nagy állami megrendelések piacát addig uraló Simicska Lajos között.
A kormányfő veje, Tiborcz István központi cége, a BDPST Zrt. eszközértéke a legutóbbi nyilvános adatok szerint 5 milliárd forint, ám a társaság áttételesen számos, önmagában is milliárdos értékű kastélyt, palotát és irodaházat birtokol, fejleszt. Az üzleti sikereket főként házassága után elérő Tiborcz cége tavalyelőtt négymilliárdos nyereségre tett szert.

Az Orbán-család vállalkozásai alaposan kiveszik részüket az állami vagy kurzusközeli megbízásokból. Az atlatszo.hu országszerte fél tucat olyan nagy, állami középítkezést azonosított, ahová az Orbán-család bányavállalkozásai követ szállítottak. Igaz, ehhez követni kellett a vértesi bányákból elindult kőszállító autókat. A Népszabadság röviddel megszüntetése előtt szúrta ki, hogy Orbánék egyik vállalkozása szállította a Margitszigetre a vizes világbajnokság miatt esedékessé váló csatorna-felújításához a betonelemeket. A rendszerint a puritán politikus szerepében feltűnő kormányfő korábban szóvá tette, hogy családjának a vállalkozásai ne induljanak állami közbeszerzéseken, ehhez képest az Orbán-cégek rendszerint a tendernyertes fővállalkozóknak szállítanak be, így a nevük fel se bukkan a pályázati adatbázisokban. Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak. Ez visszaköszönni látszik a cégbírósági adatokból. Az Orbán-család bányászati vállakozásainál igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi eredmény aránya. A családi uradalom zászlóshajójának számító, legendás Dolomit Kft. 2014-ben például 3,3 milliárd forintot kasszírozott. Az egymilliárdos adózott eredményből a kormányfő édesapja tulajdonosként 900 milliót ki is vett. Az Orbán-cégek nyeresége 2014 után zömmel nőtt, ami nehezen függetleníthető attól, hogy a kormányfő szakított a nagy állami közmegrendelések piacát addig uraló volt kollégiumi társsal, Simicska Lajossal. Az Orbán-család egyéb vagyonelemei kevéssé ismertek, bár az is kiterjedt uradalomra emlékeztet. Orbán felesége, Lévai Anikó utolsó vagyonbevallása 2010-ből ismert. Ebben összesen közel 600 hektárnyi különböző földterületet tüntetett fel sajátjaként, zömében Felcsút és Szolnok környéki szántókat, de itt is szerepel a miniszterelnök vagyonbevallásából is ismert, XI. kerületi Cinege utcai villa. Az Orbán család vagyonának latolgatásánál nem lehet elmenni ama közkeletű vélekedés mellett, hogy a NER-oligarchák – de elsősorban Mészáros Lőrinc – 2010 óta világtörténelmi mércével mérve is rekordütemben felgyülemlett vagyona felett valójában maga Orbán Viktor rendelkezik. A Mészáros-vagyon ugyanis szinte kizárólag olyan közbeszerzéseken keresztül épült fel, amikről – a korábbi amerikai nagykövet könyvének beszámolója szerint is – jellemzően Orbán Viktor döntött.

Bár erre közvetlen bizonyíték nincs, a Mészáros- és Orbán-vagyon összemosódására egyre több jel utal.

Így kiderült, hogy a papíron Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai kiskastélyt Mészáros Lőrinc bérli, ám azt mégis az Orbán-család használja. Hasonló keresztügylet jött létre Mészáros és Tiborcz István között: így a miniszterelnöki vő BDPST Zrt. nevű ingatlancége nemrégiben megvásárolta a felcsúti oligarcha Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt, 20,59 százalékát. Ezzel piaci becslések szerint mintegy 6 milliárd forint értékű részvényállomány került át hivatalosan is Mészáros Lőrinctől az Orbán-családhoz. A kormányfő veje, a 32 éves Tiborcz István, aki hat éve vette feleségül Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráhelt, korábban is vállalkozóként tevékenykedett, ám érdekeltségei a házassága után váltak kirobbanóan sikeressé, mára pedig az ország legvagyonosabbjai közé került. Ráadásul a papíron kimutatható vagyonán túl az üzleti életben a rejtőzködő típusok közé tartozik. Így előfordult, hogy csak igazgatósági tisztséget vállalt a piac által őhozzá kötött, ám papíron offshore-hátterű, illetve vele sűrűn üzletelő vállalkozók-ügyvédek nevén lévő társaságokban. Emellett – a hozzá közel állókhoz hasonlóan – aktívan adja-veszi az áttételesen vagy közvetlenül hozzá köthető üzletrészeket, ingatlanokat. Első komolyabb vállalkozásának az Elios számított, bár névvel csupán egy évig számított áttételes résztulajdonosnak. A cég 2010-2013 között az akkor Fidesz-közeli oligarchának számító Simicska-birodalomhoz tartozott, azóta pedig a leginkább Tiborcz-közeli vállalkozóként emlegetett Paár Attila – szintén közbeszerzés-kedvenc – West Hungária Bau-csoportjának része. A társaság főképp önkormányzati közvilágítási beruházásokban vett részt, aminek túlszámlázás-gyanús ügyeiben az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomoz. Habár Tiborcz Istvánhoz e cégből osztalék nem került, részéért becslések szerint hárommilliárdot kaphatott. Tiborcz István központi társasága a BDPST Zrt. A négy éves cég két évig a hatóságok elől is titkolta tulajdonosai kilétét, majd Tiborcz István két éve a kormányhű médiában fedte fel – azóta 100 százalék közelébe növelt – tulajdonosi pozícióját. A társaság két évvel ezelőtti mérlege furcsa: mintegy ötmilliárd forint értékű eszközök segítségével nem kevesebb mint négymilliárdos nyereséget ért el, ám ebből a részvényesek nem vettek fel osztalékot. Ehhez képest sajtóhíradások szerint számos, egyenként is több milliárd forint értékű – például a fővárosi Andrássy úton lévő – kastély, palota tartozik, vagy tartozott a cég áttételes vagyonába. (A volt Postabank-székházat például az elhunytáig körözés alatt álló, egykor Orbán Viktorral is jó kapcsolatokat ápoló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon valahai érdekeltségének adták el.) Tiborcz István neve emellett több ingatlan-projektcégben is megjelenik. Négy éve a szeszesital-gyártással foglalkozó – beszámolójában tulajdonosokat nem említő – G2G Zrt. igazgatósági tagja is.