A csendes francia

Közzétette:

Marafkó László

A Magyar Nemzet tulajdonosi jogainak megszerzése óta 1991 során több francia úgymond szakértő érkezett a szerkesztőségbe, akik a lapcsalád új tagját a Le Figaro képére és hasonlatosságára kívánták formálni. Többször is átalakították a lap tipográfiai képét, szerkezetét (az évtized során ugyanezt megtették a későbbi tulajdonosok is, bár a tradíció jelképévé vált lapfejet általában megőrizték).
Egy csendes tördelőszerkesztő is volt az átmeneti vendégek közt, akit én, egy-két mondatot váltva vele, „le français silencieux”-nek („a csendes francia”) neveztem, amit ő somolyogva fogadott, mert pontosan érezte Graham Greene regénycímének (A csendes amerikai) ironizáló parafrázisát. Az átalakítás során azt a hagyományt, hogy az első oldalon a külpolitikával indulunk, s hogy az utolsón apróhirdetések vannak, a korszerűsítésre hivatkozva megváltoztatták. Az íróként is ismert H. Barta Lajos, a tördelőszerkesztők rangidőse, aki hamarosan nyugdíjba vonult, meg is jegyezte, hogy bár szerényen, de úgy jár-kel a vendégünk, mintha lapcsinálási analfabéták közt lenne.
A gazdasági-adminisztratív emberek közé tartozott egy gyors mozgású, határozott fiatalember, Emmanuel Kriegel. Kollégától értesültem, hogy az ellenállási mozgalomban részt vevő, egykor belső kommunista körökben otthonos, majd 1956 után, a sztálinizmus lelepleződése nyomán csalódott, s ezért kiközösített történész és publicista, Annie Kriegel fia. A munka során néha szót váltottunk. Szóba került a harmincas években nagy reménységnek tartott Paul Nizan francia író neve, aki fiatalon halt meg a dunkerque-i visszavonuláskor. Kiderült, hogy Kriegel családját személyes szálak fűzték hozzá. Megemlítettem, hogy Nizan regényét magam is olvastam magyarul (Az összeesküvés /La Conspiration/ 1966-ban jelent meg nálunk). Elkerekedett a szeme, fogalma sem volt róla, hogy itt is kiadták. De még inkább azt gyanítottam, hogy módosult az kép, amely szerint amolyan szellemileg teljesen elzárt világba érkezett volna…

(Részlet a szerző Bennkint című emlékezéskötetéből, amely hamarosan napvilágot lát az Anonymus Kiadónál.)