A Boldog család és egy szürrealista szoborterv találkozása a boncasztalon

Közzétette:

Rózsa Gyula

Lássuk be, az már önmagában is szürreális, hogy Barta Lajos negyvenkilencre találja meg az egyéni hangját. Kilencszáznegyvenkilenc: szovjet példakiállítás a Nemzeti Szalonban, készülés az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításra, kiadott témalista, és Barta Lajos érett nonfiguratív lesz. Otthon, a műterme mélyén, hogy van-e ekkor műterme, nem tudom. De lennie kell, mert valahol el kellett készülnie annak az idilli gipszszobornak, amelynek a fotója több korabeli kiadványban szerepel, a korabeli rossz szokás szerint méretadatok nélkül. Mindenesetre láthatóan monumentális léptékekre szánták, a Boldog család figuráinak szilárd a csizma- és a szoknyafundamentuma, az összesimuló emberpár stabil, biztos gúlát alkot, amelynek a zártságát kiválóan oldja a közösen tartott gyermek S alakban hullámzó, lágyan játékos alakja.
Barta3Csak az a végtelenül bárgyú derű, az a már-már debilis mosoly ne volna! De hát épp ez, a határtalan optimizmus, meg a csizma és a fejkendő biztosítja a szocialista realizmus kívánatos eszmei mondanivalóját, ez esetben paraszti, egyben általános tartalmát. Kiscellben munkásrealizmus nincs, katonai meg béketábori igen. Ám mielőtt folytatnánk az Első Magyaron a Boldog családdal megkezdett, a másodikon a Lengyel mazurkával folytatott sort, az elménc interpretációt megakasztja a minőség ténye. Az a kötelező felismerés, hogy Barta – maradjunk a közkeletű terminológiánál – szocreál munkái szobrász-szakmailag kifogástalanok. A mazurkát táncolók figurafűzése, tömeg és sodró mozgás kettőssége egyszerre eleven lélektanilag és plasztikailag, az Olvasó honvédek csoportfűzése a didaxis és a porcelánnipp egzisztencia (!) ellenére hibátlan, még Rákosi Mátyás portréja is olyannak mutatkozik fényképen, amely fölényes, meggyőző és sajnálatosan rokonszenvet keltő.
A kvalitás nemcsak a korszak szakmai teljesítményéhez képest figyelemre méltó. Ennek a kényszer szülte figurativitásnak sajátos módon megmutatkozik a haszna a korbeli, meg a korszakot közvetlenül követő periódusban is. Az Éjjeli őrjárat I. lyukacsos és mégis menetelni látszó cölöpjei úgy vonulnak, mint az eredeti Rembrandt-képen Cocq kapitány és Ruytenburch hadnagy alakuló alakulata, a Hajladozó (Félelem) tömegét megcsúsztatja, azaz humanizálja a zárójelben jelzett állapot, és a negyvenkilences Menyasszony sodrását, örvénylését egyértelműen értelmezi, menyasszonnyá koronázza a tojásformára egyszerűsített fej.
Barta1Barta sokat méltatott absztrakciója ugyanis többnyire nem absztrakció. Legsajátabb műveiben szinte majdnem mindig megmarad annyi figuratív/ábrázoló elem, emlék, célzás, amennyi az elvont formákat-gondolatokat tovább feszíti, értelmezi, modulálja. A Három grácia három bronzpászmája úgy hajlik ritmusba és úgy követi egymást, hogy nemcsak a báj és kellem összetartozó istennőit, némi női esendőséget is látni vélünk bennük, miként a Kompozíció (Madonna) örvényléséből is világosan kitetszik a magához ölelés, amely a zárójeles értelmezésnek a lényege. Nem volna teljes egy szürrealizmus felszabadította életmű érzékiség, szexualitás, szerelem megjelenése nélkül. Az Erotikus mozdulat (Szerelem) kettőssége nélkül, amely kettősségben inkább a cím első tagját, semmint a zárójeles másodikat látja a differenciált figyelem, a finoman testies grafikák nélkül, meg az ellenpólus, a már-már az ambivalencia fügefalevelét is levető Férfierő nem éppen prűd ábrázolása nélkül.Az Erotikus mozdulat alig öt-hat évvel a röppenő Mazurka után, de a sodró Menyasszony bizonyosan vele egy időben készült. Van ez annyira abszurd, mint a varrógép és az esernyő találkozása Lautréamont klasszikus boncasztalán, ideje a kettősségről beszélni. Amely – bocsássuk előre – csak mifelénk, erre, Kelet- meg Kelet-Közép Európában oly megütődést keltő. Absztrakt és figuratív kizáró szembenállása olyan kultúrákban nem működik, ahol Henry Moore a háború idején óvóhely-állapotokat ábrázol és Picasso csaknem egy évszázadon át cserélgeti az ábrázolást a félábrázolással és a nemábrázolással.

barta 4Az analógia tagadhatatlan szépséghibája, hogy Barta Lajos ezt kényszerből, kényszerhelyzetben és kényszerűen konspiratíve tette.

 

Barta Lajos – Túlélési stratégiák. Fővárosi Képtár, 2019. szeptember 22-ig

Képek

1 .Címkép: Barta Lajos: Boldog család. Fotó: Új magyar képzőművészet. Az 1950. évben rendezett I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás anyagából

2. Barta Lajos: Mazurka, 1950. Porcelán.

3. Barta Lajos: Tánc, 1967

4. Barta Lajos: Erő, 1957