Posted by
A New York Times példátlan módon magyar nyelven írta a most következő cikkét feltehetően azért, hogy minél több magyar emberhez jusson el. Ezért mi most szószerint közöljük a képekkel együtt, és megosztjuk a Facebookon is.
Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták.A New York Times MAGYARUL írt cikke
Az Európai Unió 65 milliárd dollárt költ évente a mezőgazdaság támogatására. Ennek jelentős része kedvez az önkényuraknak, pénzzel tömi a politikusokat, és korrupt ügyeket finanszíroz.
CSÁKVÁR, Magyarország — A kommunizmus idején földművesek dolgoztak ennek a Budapesttől nyugatra fekvő városnak messze nyúló határában, búzát és kukoricát aratva annak az államnak, amely elvette a földjüket.
Manapság az ő gyermekeik dolgoznak itt új kényuraknak, oligarchák egy csoportjának és a politika kegyeltjeinek, akik a földhöz homályos ügyleteken keresztül jutottak a magyar kormány jóvoltából. A feudalizmus modern változata jött itt létre, amelyben a munkát és a támogatást a szolgálatkész kapja, és büntetés a jussa annak, aki nem áll be a sorba.
Úgy tűnik, hogy ezeknek a földbáróknak kedvez és juttat pénzt az Európai Unió.
A 28 tagú Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép-és Kelet Európa nagy részén ennek a zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. A Cseh Köztársaság miniszterelnöke több tízmillió dollár támogatást kapott csak tavaly. A támogatásokat maffiaszerű földszerzésre használták Szlovákiában és Bulgáriában.
Azt az európai agrárprogramot, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az uniót belülről is fenyegetik. Ennek oka az, hogy a közép-és kelet európai kormányok, melyeknek számos populista vezetője van, nagy mozgástérrel rendelkeznek az európai adófizetőktől származó támogatások felosztását illetően, és annak módját titok övezi.
A The New York Times 2019 folyamán kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.
A brüsszeli gépezet azért tűri meg ezt a leplezetlen korrupciót, mert ahhoz, hogy szembeszálljanak vele, meg kellene reformálni azt a programot, amely fontos szerepet játszik az ingatag lábakon álló unió egybentartásában. Az európai vezetők sok mindenben nem értenek egyet, de mindannyian számítanak a bőkezű támogatásokra, és arra is, hogy azt saját belátásuk szerint oszthatják el. Ha nekimennének ennek a rendszernek azért, hogy megfékezzék a visszaéléseket az újabb tagállamokban, törésvonalak jelennének meg az európai politikában és gazdaságban
Ez az oka annak, hogy az idén megújítandó agrártörvény kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését és nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni. A törvényhozók ehelyett arrafelé mozdulnak, hogy nagyobb mozgásteret adjanak az egyes országok vezetőinek a pénz elköltésében, a belső ellenőrök tiltakozása ellenére.
Az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, és a költségek 40 százalékát teszi ki. Ez a világon az egyik legnagyobb támogatási rendszer.
Ennek ellenére vannak olyan, az agrárprogramot meghatározó és megszavazó brüsszeli törvényhozók, akik maguk is bevallják, hogy gyakran nem is tudják hova megy a pénz. Ez a pénz ide, Fejér megyébe is vándorol, amely Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke szűkebb hazája. Orbán, aki az európai szélsőjobb meghatározó alakja, Brüsszel és az európai elitek kíméletlen kritikusa, nem habozik elfogadni az Európai Unió által juttatott pénzt. Lapunk oknyomozói rávilágítanak, hogy az európai támogatást kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait.
Állami földeket adtak el Orbán Viktornak és családjának
Kb. 1,200 acres (480 hektár) állami földet adtak el Mr.Orbán vejének és családjának
3,700 acres (1480 hektár) állami föld került Mr. Orban gyerekkori barátjánal, Mészáros Lőrincnek és családjának birtokába
Közel 1,000 acres (400 hektár) állami földet adtak el Flier Jánosnak, Orbánné üzleti partnerének..
Egyéb birtokokat egy budapesti ügyvédnek adtak el, aki bérbe adta azok egy részét Mr. Mészárosnak. lawyer from Budapest and his family members. The owners lease part of their property to Mr. Meszaros.
Forrás: Ánmgyán József által átadott dokumentumok, állami nyilvántartások,
Hungarian Agricultural Parcel Identification System; műholdkép CNES/Airbus/Maxar Technologies via Google Earth. By Jin Wu and Agustin Armendariz
Az Orbán kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett, ahogy lapunk oknyomozói rávilágítanak. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.
„Ez egy totálisan korrupt rendszer” mondja Ángyán József, volt vidékfejlesztési államtitkár az Orbán kormányban.
A Fejér megyében kialakult leplezetlen kegyúri rendszer nem szerepelt a tervekben. Az Európai Unió megalakulása óta az agrárpolitika a jóléti állam tartós és fontos elemeként mindig kiemelt szerepet kapott. Az Egyesült Államokban talán leginkább a társadalombiztosítás (Social Security) vagy az állami egészségbiztosítás (Medicare) ennek a legjobb megfelelője, de egyik sem szent és sérthetetlen előírás, amely az állam alapító dokumentumaiban szerepelne.
Az Európai Unió minden évben háromszor annyit költ a mezőgazdasági támogatásokra, mint az Egyesült Államok, de a rendszer bővülésével nem tartott lépést a transzparencia. A tagállamok kormányai nyilvánosságra hoznak ugyan valamennyi információt a támogatottakról, de a legnagyobb haszonélvezők bonyolult tulajdoni szerkezetek mögött rejtőzködnek. Habár a termelők részben a földterület alapján részesülnek a támogatásból, a földtulajdon adatai nem nyilvánosak, és emiatt a jogtalan földszerzésnek és a korrupciónak nehéz utánajárni. Habár az Európai Uniónak van erre vonatkozó átfogó adatbázisa, nem volt hajlandó lapunknak eljuttatni a kért információt letöltési nehézségekre hivatkozva.
Lapunk emiatt saját adatbázist állított össze, és bár ez nem teljes, kiegészítettük az országos adatbázisokból nyilvánosan elérhető adatokkal. Ezeket az információkat céges és állami dokumentumokból, földértékesítési és bérleti adatokból, kiszivárogtatott dokumentumokból, valamint informátorok és kutatók által hozzánk eljuttatott nem nyilvános földadatokból nyertük.
Lapunk megerősítette, hogy számos földtranzakció politikai bennfentesek egy válogatott csoportjának kedvezett. Több országban is ellátogattunk gazdaságokba, és állami dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy több esetben a legnagyobb haszonélvezők kapták meg a támogatást. Lapunk olyan magyar újságírók és mások munkájára is támaszkodott, akik földmutyikatkutattak az Orbán kormány sajtóellenes intézkedései ellenére.
Miközben az Európai Unió azzal hirdeti a támogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy a pénz 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja. A legnagyobb támogatást élvezők között pedig vannak olyanok, akik a pénzt politikai hatalom megszerzésére fordították.
Image
Csehországban a legismertebb támogatott Andrej Babis, milliárdos mezőgazda és miniszterelnök. Lapunk elemzéséből kiderül, hogy cseh vállalatai legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek tavaly. Babis, aki tagadja, hogy bármiféle visszaélést elkövetett volna, két érdekellentéttel kapcsolatos vizsgálatnak is tárgya az idén. Az utóbbi években a cseh kormány olyan szabályokat vezetett be, amelyek könnyebbé teszik nagyvállalatok számára – és az övé a legnagyobb – hogy mégtöbb támogatást kapjanak.
„Az Európai Unió egy oligarchának fizet rengeteg pénzt, aki egyben politikus is,” nyilatkozta Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. „És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja.”
Bulgáriában a támogatások az agrárelit jólétét szolgálják. A Bolgár Tudományos Akadémia szerint Európa legfontosabb földalapú támogatásainak hetvenöt százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Az idén tavasszal a hatóságok az egész országban razziáztak, korrupt összefonódásokra vetve fényt kormánytisztviselők és agrárvállalkozók között. Az ország egyik legnagyobb liszttermelőjét csalással vádolják a támogatásokkal kapcsolatban és ügye jelenleg tárgyalásra vár.
Szlovákiában a legfelsőbb ügyész elismerte egy „agrármaffia” létét. Kistermelők arról számoltak be, hogy megverték őket és támogatásra jogosult földjüket kikényszerítették tőlük. Tavaly meggyilkolták Jan Kuciak újságírót miközben azt kutatta, hogyan épült be az olasz maffia a mezőgazdaságba, hogyan tulajdonította el a támogatásokat és épített ki kapcsolatot magasrangú politikusokkal.
Ennek ellenére Brüsszelben és Európa több más fővárosában a reformterveket gyakran felhígítják vagy félresöprik. Európai Uniós döntéshozók elutasítottak egy 2015-ös jelentést, amely az agrártámogatásokra vonatkozó szabályok megszigorítását javasolta a közép és-kelet európai törvényellenes földszerzések megregulázása céljából. Az Európai Parlament leszavazott egy törvényjavaslatot, amely megakadályozta volna, hogy olyan támogatásokból részesüljenek politikusok, amelyeket ők osztanak el. A legmagasabb rangú tisztviselők pedig tagadják, hogy létezik csalás.
„A rendszer szinte légmentesen zár,” nyilatkozta Rudolf Mögele, Európa egyik legmagasabb rangú agrárügyi hivatalnoka egy idei interjúban.
Ami viszont kimondatlan maradt, az az, hogy miközben az ellenőrzések kiszűrik a leplezetlen csalást, az önérdekűség és a törvényesnek álcázott korrupció megállítása már sokkal nehezebb. Az Európai Unió ritkán avatkozik be nemzeti ügyekbe, és inkább a választott vezetőkre hagyja a döntést.
Kevés vezető próbálkozott meg a támogatási rendszer olyan széleskörű és leplezetlen kizsákmányolásával, mint Orbán Viktor Magyarországon. Amikor a választókhoz beszél, azzal a hamis mesével áll elő, hogy Brüsszel el akarja venni az agrártámogatást és a megtakarított pénzen migránsokat akar betelepíteni, és egyedül ő, Orbán az, aki ezt meg tudja akadályozni.
Azok a gazdálkodók, akik a kormányt vagy a kegyúri rendszert kritizálják, arról adnak számot, hogy elesnek a segélyektől vagy különböző hatósági ellenőröket szabadítanak rájuk, melyek a kommunista időket idéző fenyegetésekre emlékeztetnek.
Image
„Nem arról van szó, hogy jön érted éjszaka egy kocsi és elvisz,” mondja Teichel István, aki Orbán szűkebb hazájában kistermelő. „Ez annál mélyebbre hat.” Volt egy ember azonban, Ángyán József, Orbán volt vidékfejlesztési államtitkára, aki ezt nem hagyta szó nélkül. Ángyán, egy szakállas, ősz hajú, huncut mosolyú mezőgazdász meglepő módon a kisgazdálkodók bajnokává vált. Eleinte azért vállalt szerepet Orbán kormányában, mert reformernek hitte, de később kiábrándultan és dühösen távozott. Bejárta a vidéket és dokumentálta a kormány gyanús földügyeit és a kistermelőkkel szembeni visszaéléseket. Majd kivonult a közéletből.
Rablógazdálkodás
Ahhoz, hogy megértsük hogyan tudnak profitálni Orbán Viktor és más vezetők Európa legnagyobb támogatási rendszeréből, vissza kell mennünk 15 évet az időben, amikor Magyarország még optimizmustól és változástól pezsgett.
Amikor 2004. május 1-én az Európai Unió hivatalosan is tagjai közé fogadta Kelet és-Közép Európa nagyrészét, és a korábbi szocialista blokk országai – Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia – azon 10 állam között voltak, amelyek Európai Uniós tagállamok lettek egyazon napon (Románia és Bulgária három évvel ezután lettek tagok) a nyugat hidegháborús győzelmét szimbolizálta.
Az örömünnep közben azonban Orbán Viktor politikai purgatóriumban volt. Miniszterelnökként ő egyengette Magyarország útját az Unióba – ennek ellenére 2002-ben a választók elfordultak tőle és pártjától, a Fidesztől. Ekkor talált rá az új Magyarország elsőként tiltakozó csoportjára, a mezőgazdasági termelőkre.
A 2005-ös tömegtüntetésen a gazdák ellepték Budapest szűk utcáit. Nem az Európai Uniós tagságot ellenezték. Sőt. Új Európai Uniós tagokként azokat a támogatásokat szerették volna megkapni, amelyekre a Közös Agrárpolitika (KAP) értelmében jogosultságot szereztek, viszont pénzt nem kaptak, mivel Magyarország baloldali kormánya túl szervezetlen és felkészületlen volt.
Az uniós támogatások kezdettől fogva olyan pénzmennyiséget jelentettek, amelyet a szocialista rendszerhez szokott gazdák még álmukban sem remélhettek. A program a második világháború után jött létre, hogy a termelők juttatásának megemelésével növekedhessen az élelmiszertermelés a háború pusztította kontinensen. Az idő folyamán ez a program létfontosságú szerepet kapott a határokon átívelő gazdaság létrehozásában, ami a modern Európai Unió alapja volt. Az európai vezetők tudták, hogy a szocialista blokk államainak uniós tagokká emelése kihívásokkal jár majd, de nem látták át teljes mértékben, hogy milyen korrupciós lehetőségeket rejt a támogatási program.
A program lényege egy egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap.
Közép és-Kelet Európában pedig nagyon sok a termőföld, és a szocializmus hagyatékaként annak jelentős része még mindig állami kézen van. Az európai hatóságok több területen is szorosan együttműködtek az új tagállamok kormányaival, mint például az élelmiszervizsgálati szabványok és a határellenőrzés, de a támogatásokra nem sok idő jutott.
„Azt hitték, meg tudnak minket változtatni” mondta Jana Polakova, cseh mezőgazdasági szakértő. „De nem voltak ránk felkészülve.”
Pedig voltak figyelmeztető jelek még mielőtt Magyarország belépett volna az Unióba. Orbán, mielőtt tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, amely később „piszkos tizenkettő” néven híresült el, politikai kapcsolatokkal rendelkező vevőknek. A vevők áron alul jutottak hozzá a gazdaságokhoz és 50 évre kizárólagos jogot szereztek a földek használatára. És amikor két évvel később Magyarország csatlakozott a rendszerhez, támogatásra is jogosultak lettek.
A kormányból való távozása után Orbán a gazdálkodók budapesti tüntetését látva megérezte az agrártámogatásban levő politikai és gazdasági potenciált, és a tüntetők élén hatékonyan tárgyaló személy is felkeltette az érdeklődését. Ez az ember volt Ágyán József.
A kommunizmus bukása után Ángyán felvetette, hogy a kisgazdák fenntartható gazdálkodással életben tarthatnák a vidéket. Környezetvédelmi programot alapított az ország egyik legnevesebb egyetemén, és segédkezett a kishantosi biogazdaság létrehozásában, ahol 430 hektáron termesztettek búzát, kukoricát és virágot.
„Szeretett volna segíteni a helybéli gazdáknak,” mondja Teichel úr, Fejér megyei gazdálkodó, hozzátéve, hogy Ángyán volt az a kivétel, aki a vidéken kiállt a kisgazdákért miközben a korrupt politikusok ‘rablógazdálkodást’ folytattak.
Nyolc évvel azután, hogy Orbán Viktor kikerült a hatalomból, újra indult a miniszterelnöki tisztségért 2010-ben, és szerette volna megszerezni a vidéki voksokat. Ángyán ekkor országgyűlési képviselő volt, és a gazdákhoz fűződő kapcsolata miatt politikai súlya volt vidéken. Orbán elhívta szerény otthonába Budapesttől nyugatra.
Hűvös februári reggel volt, és Ángyán meg volt fázva. Orbán teát főzött neki a fatüzelésű kályhán, és két órán át beszélgettek a magyar gazdaságok jövőjéről.
„Amikor Orbán beszél, nagyon meggyőző tud lenni,” mondja Ángyán. „Az ember hisz neki. Én hittem neki.”
A földcsuszamlásszerű győzelem után Orbán gyorsan a tettek mezejére lépett, csak éppen nem úgy, ahogy Ángyán képzelte.
Ángyán azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis és közepes termelőknek. Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbeadni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá.
Azt is tudta, hogy az európai támogatások a földterület nagysága után járnak, és így megnövelik a gazdagok és szegények közötti különbséget, lehetővé téve ezzel a könnyebb hatalomgyakorlást.
„Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet,” mondta Ángyán.
2011-ben Orbán új kormánya megkezdte az állami földek bérbeadását. Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kisgazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végsősoron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken. 2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott a kormánytól és Ángyántól megszerzett dokumentumok tanúsága szerint.
Egy példa erre Mengyi Roland, tekintélyes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fideszes politikus esete, aki megbolygatta a borsodi bérbeadási folyamatot, és amelyben egy munkatársa közel 500 hektár bérletére tett szert. Mengyi érdekes figura, aki „Voldemort nagyúrnak” szólíttatta magát. Később bíróság elé került és börtönbüntetésre ítélték egy másik, európai támogatásokkal összefüggő korrupciós ügyben.
Orbán hirtelen pálfordulása nyomán Ángyán kiábrándult és úgy érezte, hogy elárulták. Kilépett a kormányból 2012-ben, de az Országgyűlés tagja maradt, ahol továbbra is fennen hirdette elképzeléseit, miközben a kormány az ellenkező irányba haladt.
Egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen 2013 elején Ángyán egyenesen megmondta a véleményét Orbánnak a miniszterelnök legbizalmasabb parlamenti szövetségesei előtt.„Tönkre fogod tenni a vidéket!” mondta Ángyán.
„Te meg kútmérgező vagy,” vágott vissza Orbán Ángyán visszaemlékezése alapján, meglepve a résztvevőket azzal, hogy milyen hevesen támadja a miniszterelnök kabinetje egykori tagját. „Cserben hagytál Jóska.”
A jelenlévő pártkatonák meglepve hallgattak amint Orbán hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik.
„És akik nem azok?” tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Azokra lőni fogunk.”
Modern feudalizmus
2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Gyakorlati szempontból ezek árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta: megmondták nekik, nem is kell jönni az árverésre, mert a nyertesek már ki vannak jelölve. A nagyobb területeket egyébként is kevesen engedhették volna meg maguknak, és többekhez el sem jutott az árverés híre.
Horváth Ferenc, 63 éves nyugdíjas egy kunyhóban él Fejér megyében, és kissé elkésve vette észre, hogy a kormány minden állami földet eladott az ő kis telke körül.
„Nagyon gyorsan történt,” mondja Horváth. „Nem is tudtunk arról, hogy lehetett itt földet venni.” Horváth telkét szinte minden oldalról új szomszédja, Mészáros Lőrinc földjei vették körül. Mészáros Orbán gyerekkori barátja, egykori gázszerelő, aki mára milliárdos. Pár nap alatt kerítést emeltek, és a területet ellepte a sertéstrágya szaga.
Akos Stiller for The New York Times
Mészáros és rokonai több mint 1500 hektár földet vásároltak csak Fejér megyében, Ángyán és egyéb források által összegyűjtött földadatok elemzése, valamint lapunk által a területen tett látogatások alapján. Lapunk azt is kiderítette, hogy Orbán veje és a miniszterelnök egy másik barátja is nagy birtokokat szereztek a közelben.
Ángyán jóslata, miszerint Orbán politikája aláveti a vidéket a Fidesznek és szövetségeseinek, beteljesült.
Nem más ez, mint modern feudalizmus, amelyben a kisgazdálkodók hatalmas politikai érdekcsoportok árnyékában élnek — és az egészet Európai Uniós támogatásból finanszírozzák. Lapunk magyar kifizetési adatok elemzése szerint az utóbbi években a legnagyobb privát támogatottak a Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, befolyásos budapesti üzletember nevéhez köthető cégek voltak. mEzen két személy cégei 28 millió dollárnyi támogatást kaptak tavaly.
A két férfi teljesen különböző kapcsolatot ápol Orbánnal és pártjával.
Mészáros vagyona viszont szorosan a miniszterelnökhöz köthető. Birodalmát főleg Európai Uniós finanszírozásból megvalósult pályázatokból építette fel, és nemrégiben olyan cégeket vett meg, amelyek egykor egy Orbánnal szemben kegyvesztett iparmágnáséi voltak.
Cégeik többfajta támogatásra is jogosultak a Közös Agrárpolitikán belül: közvetlen területalapú pénzekre, állattenyésztési és tejtermelési támogatásra, valamint vidékfejlesztési programokra, amelyeket országos szinten a Fidesz oszt szét.
Mindig azzal vádolnak, és ez nagyon dühít, hogy én kapom a legnagyobb támogatásokat, de ennek nem a politika az oka, hanem a disznók – mondta Csányi egy interjúban. „Én viszem a magyar sertéstenyésztés körülbelül egyhatodát.”
Papíron a földbirtokosokra korlátozások vonatkoznak. A magyar kormány korlátozta is a legnagyobb gazdaságoknak járó támogatások összegét, és ez olyan haladó szellemű politikának tűnik, amit a reformerek javasolnak. A gazdák szerint viszont, ezt a szabályt könnyű megkerülni a földterületek felosztásával és különböző tulajdonosok nevére íratásával.
Fekete Rajmund, Orbán egyik szóvivője szerint a magyar támogatási eljárás „teljes mértékben kielégíti” az európai szabályokat, de nem volt hajlandó konkrét kérdésekre válaszolni Ángyánnal, valamint azon értékesítésekkel kapcsolatban, amelyek Orbán rokonainak és szövetségeseinek kedveztek.
Brüsszelben az európai politikusokat kifejezetten figyelmeztették a magyarországi problémákra, még az árverések kezdete előtt. Egy az Európai Parlament által megrendelt 2015 májusi jelentés a jogtalan földszerzést vizsgálta és „homályos ügyekre” hívta fel a figyelmet Magyarországon. A jelentésben Orbán szülőhelye Fejér megye is szerepelt.
Általánosságban véve a vizsgálat arra mutatott rá, hogy Közép és-Kelet Európában tehetős, politikai kapcsolatokkal rendelkező földbirtokosoknak lehetőségük volt arra, hogy rátehessék kezüket a földre. „Különösen akkor, amikor a kormányszervek segédkeztek nekik,” állítja a jelentés. Bulgáriában például a földközvetítők olyan jogszabályokért lobbiztak, amelyek segítettek nekik kisgazdaságok megszerzésében.
A vizsgálat a földtámogatási programot is felelőssé teszi ezért, azt állítva, hogy az minél több föld megszerzésére ösztönöz.
„Ebből a szempontból a KAP kudarcot vallott, mivel nem teljesítette saját célkitűzéseit,” állítja az amszterdami székhelyű Transnational Institute által készített jelentés. Levélben megfogalmazott válaszában az európai földművelésügyi hatóság megbízhatatlannak minősítette a jelentést és hangsúlyozta, hogy az adott ország vezetői felelősek a nemzeti földhasználati politika betartatásáért.
„Az Európai Uniónak nagyon kevés eszköz áll rendelkezésére a gengsztertagállamok kezelésére.” mondta. „Ez a szakpolitikára, a mezőgazdaságra, és a bevándorlásra is igaz. Ez komoly problémát jelent.”
Miközben az Orbán kormány megkezdte több ezer hektárnyi földterület elárverezését szövetségesei számára, Ángyán saját tervén kezdett dolgozni. A kormányból kikerülve elkezdte aprólékosan tanulmányozni a földeladásokat, és olyan feljegyzést állított össze, amelyet a hatóságok nem tudtak könnyen megszűrni. Elbeszélgetett olyan gazdákkal, akiket cserbenhagyott a kormány, és feltérképezte a vevők politikai kapcsolatait. Megállapításait lapunk elemzése is alátámasztja.
Az olyan nagy oligarchákon túlmenően, mint Mészáros Lőrinc, Orbán egyéb támogatói és szimpatizánsai is kaptak nagyobb darab állami földet.
Csongrád megyében például a Fidesz politikus Lázár János családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert. Bács-Kiskun megyében Mészáros Lőrinc egy volt üzlettársának családtagjai és barátai kaptak nagyobb darab földeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, jelenlegi és korábbi Orbán kormánybeli hivatalnokok rokonai és barátai voltak a legnagyobb nyertesek a földárveréseken. Többen azóta jelentős profittal olyan nagy agráripari vállalatoknak adták bérbe a földeket, amelyek európai támogatásban részesülnek.
„Ezt a célt szolgálják az Európai Uniós források és a földből származó bevételek,” mondta Borbíró Mihály, Óbarok polgármestere. Óbarok egy pici falu Fejér megyében, nem messze Orbán szülővárosától.”
Gál Ferenc tehenet és disznót tenyészt és lucernát termeszt családi gazdaságában. Elmondása szerint 130 hektár bérletét pályázta meg mivel az európai támogatások miatt akkor is megérte volna, ha semmit nem termeszt a földön. A helyi gazdáknak kellett volna előnyt élvezni, de a föld tehetős idegenek kezére jutott. Amikor ezt felhozta, rögtön lett is ebből baja. Elmondása szerint állami ellenőrök látogattak el hozzá, mivel hirtelen környezetvédelmi és vízügyi problémákat véltek felfedezni nála. Azt is elmondta, hogy a helyi vezetők mondták neki, hogy máskor ne is jelentkezzen támogatásra. „Ha az ember egyszer feketelistára kerül,” mondja Gál, „akkor neki annyi.”
Félelempolitika
A bosszú Ángyán Józsefet is utolérte.
Pár hónappal azután, hogy kilépett a kormányból, a hatóságok visszavették az Ángyán által 20 évig működtetett kishantosi biofarm bérleti jogát. A földet politikához hű emberek kapták meg, akik azt felszántották és beszórták műtrágyával.
Aztán a Szent István Egyetem vezetői leépítették Ángyán tanszékét és ezzel hagyatékát lerombolták. „Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani,” mondta Ángyán. Mikor magyar agrárszakemberekkel és közgazdászokkal beszélgettünk, voltak közöttük olyanok, aki nem kívántak a földtulajdonról beszélni, vagy kérték, hogy ne nevezzük őket néven cikkünkben. A gazdák is látták mi történik az emberrel, aki ellentmond.
Mivel Orbán rendelkezik az európai támogatások fölött, meg tud akadályozni egy újabb vidéki megmozdulást, mondta Ángyán. Addig, amíg a kormány osztja szét a támogatást, senki sem mer megszólalni. „Ha kritizálod a rendszert, akkor nem kapsz semmit.” Majd azt is hozzátette, hogy vidéken nincs igazi ellenzék. Ángyán kistermelői csoportosulása azért lépett szövetségre Orbán szélsőjobboldali pártjával, hogy a miniszterelnököt újraválasszák. Ez a szövetség túlélte Ángyánt, és a csoportosulás mai tagjai fontos kormánypozíciókban vannak.
Ángyán visszavonult a közélettől. Az idén kétszer is találkozott lapunkkal és átadta nekünk az általa összegyűjtött információt. A második találkozó után Ángyán nem hívott minket többé vissza.
Amikor Teichel nemrégiben találkozott vele egy temetésen, megtörtnek tűnt. „Feladta a harcot,” mondta Teichel. Most is mint mindig, Ángyán megkérdezte a gazdát, hogy hogy van ő és a családja.„Én nem vagyok fontos.” válaszolta Teichel. „Én csak közkatona vagyok. De maga hogy van? Maga a tábornok.” Ángyán így válaszolt: „Hogy folytathatnám, ha senki sincs mögöttem?”
Cikkünkben közreműködött Agustin Armendariz Londonban, Hana de Goeij Prágában, Milan Schreuer Brüsszelben, Stiller Ákos Budapesten és Boryana Dzhambazova Szófiában.
Matt Apuzzo kétszeres Pulitzer-díjas újságíró, jelenleg Brüsszelben dolgozik. based in Brussels. Rendészeti és biztonsági ügyekkel foglalkozik több mint egy évtizede. Társszerzője az “Enemies Within” (Belső ellenség) című könyvnek. @mattapuzzo