Helyszínelés

Közzétette:

Rózsa Mihály
Annak idején a legkisebb mértékben sem volt igaz, hogy nyugodt, csendes, balhémentes fiatalok lettünk volna. Rengeteg időt töltöttünk az utcákon, a tereken. Bandákba verődtünk.
Én Óbudán voltam gyerek. Meg volt a saját lakótelepünk bandája, akit mi alkottunk, közel egyidős kölykök. Akiket nagyon utáltunk, azok a Gárdos Mariska utcában lakó kölkök bandája volt.
Rengeteget bicikliztünk a hegyen, télen szánkóztunk, nyáron a Dagályra jártunk vagy illegálisan a Hajógyári szigetnél a Dunába mártóztunk meg.Persze meg volt a saját grundunk, ahol egész nap pattogott a bőr és nagy foci csatákat vívtunk hol magunk között, hol más utcák csapatai ellen.
Fiúk voltunk, így abszolút nem ment ritkaságszámba, ha összeverekedtünk. Magunk között is ment néha bunyó, de leginkább az ellenséges bandákkal vívtunk ádáz háborúkat. Bármin kirobbanhatott a verekedés. Általában csoportosan. Volt, hogy vér is folyt. Akit jól orrba vágtak, annak eleredt az orra vére, de ezen csak nevettünk és a sebesülésekre még büszkék is voltunk. Kemény küzdelem, kemény csávó vagy. Aki elszaladt, amire nagyon ritkán volt példa, az nagyon megszégyenült. Gyávának lenni ciki volt.
Aztán amikor már nagyobbak lettünk, nem annyira az utcához tartozás adta a verekedések alapját, sokkal inkább az, hogy ki kinek szurkol, vagy ki csöves és ki diszkós patkány. Ilyen ügyekből kifolyólag is sokszor verekedtünk szólóban vagy tömegben.
De nekünk voltak íratlan szabályaink. Például földbe fekvőbe már senki nem rúgott, senki nem bántotta tovább, mert aki megtette azt a sajátjai is megvetették érte.
Soha fel se merült bennünk, hogy kést hordjunk magunknál, vagy aki hordott is, az a verekedés során elővegye.
Divatja volt az egy-egy elleni küzdelemnek, ahol ha a vesztes keményen küzdött végig, azért még a győztes és az ellenfél tagjai is elismerték. De sokszor volt olyan, hogy amikor az egyik csapat győzött a bunyóban, utána együtt mentünk el piálni, bulizni. Gyilkosság vagy igazán súlyos sérülés soha nem történt. A legdurvább az volt, ha valakinek eltört valamije.
Más világ volt az is, más világ lett ez is. Ez ami van, az nagyon nem tetszik. Ez már nem a mi egykori bohém életünk másolata, hanem valami egészen más. Nagyon szomorú.