Jó ötlet a paksi bővítés?

Hargitai Miklós
A nulladik fázisnál tartó atomerőmű-beruházás eddig nagyjából 300 milliárd forintba került.
300 milliárd forintból körülbelül 20 stadion,120 korszerű iskolaépület vagy egy vadonatúj, 4000 ágyas nagykórház építhető. (Csatlakozó információ – azok kedvéért, akik szerint azért kell most százmilliárdokat költeni stadionokra, mert ezt a területet a szocializmusban elhanyagoltuk: a Rába Eto mára már lebontott pályája 1977-ben, a Fradi szintén lerombolt korábbi stadionja 1974-ben épült – hogy csak a két legnagyobbat említsük. 2010 óta megszámolni is nehéz az új stadionjainkat. Új kórházat zöldmezősen viszont 1979-ben építettek utoljára Magyarországon. Több vidéki kórházunk kapott új épületszárnyat, ezek nagyságrendileg 2-3 milliárd forintét létesültek. Vagyis a Pakson eltapsolt 300 milliárdból száz korszerű kórházépületünk épülhetett volna vidéki városokban.

Alma

Raskó György
Még valamikor tavaly szeptemberben írtam a permanens magyar almaválságról, melynek lényege, hogy a rendszerváltozás óta a tök fantáziátlan szabolcsi almatermelők (tisztelet a néhány kivételnek, mint például Simon László) nem jutnak 5-ről a 6-ra, sőt sehová, csak lefelé. akkor is említettem, hogy a tőlük 150-200 km-re északra termelő lengyel gazdák meg csodát műveltek ez idő alatt. Most erre kaptam egy újabb megerősítő példát.

Gazdaság – tények

Katona Tamás

Az utóbbi hét évben ugyanakkor a magyar gazdaság számára a lemaradást jelzi a környező országok gazdasági teljesítményének a magyarországinál lényegesen gyorsabb ütemű emelkedése. Magyarország bruttó hazai termék volumene 2017-ben 17,3%-kal haladta meg a 2010. évit. Ez a növekedés magasabb az Európai Unió egyesített GDP volumenének 10,5%-os, valamint az eurózóna 8,3%-os mutatójánál. Ugyanakkor a kelet-közép-európai tagállamok közül érdemben csak Szlovénia és Horvátország növekedési üteme maradt el a magyartól, míg a balti államoké, Lengyelországé, Szlovákiáé és Romániáé lényegesen magasabb volt ebben az időszakban. A bruttó hazai termék volumene Romániában 28,3%-kal, Észtországban 28,2%-kal, Litvániában 27,7%-kal, Lettországban 27%-kal, Lengyelországban 25%-kal, Szlovákiában 21,1%-kal nőtt e hét esztendő alatt. A 16,4%-os cseh, valamint a 16,1%-os bolgár GDP index pedig alig maradt el a magyartól.

Olyan nincs, hogy bio!

Bálint György

Bevallom szégyellem magam előtt is, amiért idáig hallgattam. 
Sokan vannak az országban, akik sejtik az igazságot, csak nem merik még maguknak sem bevallani. 
Úgy döntöttem nem hallgatok tovább, hisz a jövő generációjáról, pontosabban az életben maradásunkról van szó. 
A statisztika is kimutatja, hogy a magyarok elhalálozásban a világelsők között szerepelnek.
Ez nem véletlen. 
Magyarországon egészségesen táplálkozni már szinte lehetetlen. 
Azok az ételek, mint például tönkölybúza liszt, csíramálé, méz,stb. az emberek zömének megfizethetetlenek, pedig előállításuknak olcsóbbnak kellene lennie, mint az ártalmas gyors ételeké.  Nem beszélve a sok betiltott gyomnövénynek nevezett gyógynövényről, melyeket őseink fogyasztottak és semmi bajuk nem volt. 
Tisztában kell lennünk azzal, hogy hazánkban olyan, hogy BIO nemlétezik, hiszen mindent vegyszereznek. 
Ebben az országban a cél, hogy minél több gyógyszer fogyjon, pedig nem ez a megoldás, hisz tudjuk, hogy azok mérgek. 
A jó cél az lenne, ha a betegségeket megelőznénk és nem kellene a gyógyszergyárakat gazdagítani! 
100 éves leszek, így az lenne az utolsó kívánságom, bárcsak változna a helyzet az országban, mert megszakad a szívem, ha belegondolok mi lesz a felnövekvő unokáinkkal!”

A nyugdíjakról

Bauer Tamás
Olvasom a DK frakciószóvivőjének közleményét. mely szerint Orbánnak bocsánatot kellene kérnie a nyugdíjasoktól, amiért szeptemberben „is” csökkent a nyugdíjak értéke. A közlemény azután ekként folytatódik: „A DK felháborítónak tartja, hogy a Fidesz alatt folyamatosan csökken a nyugdíjak vásárlóértéke; egyre kevesebb pénzből kénytelenek megélni azok, akik végigdolgozták az életüket ebben az országban. Ilyen a baloldali kormányok alatt soha nem fordulhatott volna elő.” Megpróbálok minél kevésbé bántóan fogalmazni. Ez az állítás így nem felel meg a valóságnak.

Óriás hitel Magyarországnak

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 225 millió eurós hitelt ad magyar uniós infrastrukturális projektek finanszírozásához. Az erről szóló megállapodást Vazil Hudák, a bank alelnöke írta alá Budapesten Varga Mihály pénzügyminiszterrel.Varga Mihály: „Szeretném megemlíteni a tervek között a budapesti ivóvíz-szolgáltatás fejlesztését, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti személyszállítási összeköttetésének megteremtését. Több autópálya, például az M4, az M6, az M8 és az M30 országhatárig tartó szakaszának építése is ebbe a körbe tartozna.”Ezen kívül a Magyar Villamos Művek 100 millió eurós hitelt kap, melyből egyebek közt a magyar-szlovák átviteli hálózatot bővítik.
Az Európai Beruházási Bank a brexit miatt egyik legnagyobb befizetőjét veszti el. Az EIB alelnöke az Euronewsnak azt mondta: a britek kiválása után is finanszírozni fogják a kelet-európai projekteket. Nagy-Britannia az EIB 243 milliárd eurós alaptőkéjének 16 százalékát adja. (euronews) 

Dobozi István írása a Financial Timesban

A kínai-amerikai gazdasági kapcsolatokról

Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, hogy országa „kolosszálisnak” bélyegzett külkereskedelmi mérleghiánya a külföldi partnerek „tisztességtelen” kereskedelmi praktikáinak, államilag irányított külpiaci trükközéseinek köszönhető. Ebben Kína áll az élen, amely tavaly már négyszer annyi árut szállított az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan importált. Való igaz, az elmúlt negyedszázadban a kínai exporttöbblet a negyvenszeresére ugrott, s a teljes amerikai árukereskedelmi deficit közel felét teszi ki. Hétszázmilliárd dollárra rúgó értékben kereskednek egymással, s ez a világpiac legkiterjedtebb kétoldalú forgalma.