Azt hitted sajtószabadság-múzeum?

Serény Péter

Pedig stílusos lett volna… A megfojtott Népszabadság nemrég még Bécsi úti otthonába. De hát minden tökéletesen a helyén van. Sőt így van igazán a helyén. Ki más is költözhetett volna most ebbe az óbudai irodaházba, ha nem a Népszabadság elzálogosított márka- és lapnevéért felvett bankhitelből felvásárolt nagy megyei napilap-család ún. alapítványba menekített mamutja? Én, például, köszönöm a hvg-nek az  emlékeztetőt. Hátha valaki már elfelejtette, hogyan is esett meg az a nevezetes magyar újsághalál. Jó alkalom, hogy egy új, ráadásul nem véletlen beköltöző otthon-avatójára felelevenítsük az előző lakó kitelepítésének, mi több: kivégzésének és neve remélt eltörlésének történetét.

Civil szervezetek március 15-i nyilatkozata

Közös értékeink – a Civilizáció nyilatkozata
Alulírott civil szervezetek közleménye 2019. március 15. alkalmából
Mindenki civil, aki tesz azért, hogy világunk és benne Magyarország jobb és élhetőbb hely legyen, ahol mindenki méltóságát és jogait tiszteletben tartják, és ahol a lemaradóktól sem fordulnak el. Ehhez függetlenségünk megőrzése, a vélemény- és világnézeti szabadság biztosítása kell, a békés, félelem nélküli légkör mindannyiunk érdeke. Ennek megteremtése a mindenkori magyar kormány kötelessége. Nekünk, állampolgároknak pedig felelősségünk, hogy részt vegyünk ennek kialakításában és megőrzésében.
Mi, a nyilatkozatot aláíró civil szervezetek:
kiállunk az állampolgári önszerveződés szabadságáért és a közügyekben való demokratikus állampolgári részvétel jogáért;
támogatjuk az érdekeikért és jövőjükért kiálló közösségeket;
dolgozunk azért, hogy Magyarországon mindenkinek érvényesülhessenek az emberi jogai;
kiállunk a kisebbségek jogaiért, az elesettekért, és fontosnak tartjuk a szolidaritást: közösen cselekszünk a bármilyen szempontból hátrányos helyzetben élőkért;
védjük Magyarország természeti kincseit és értékeit;
fellépünk a civilek, civil szervezetek, állampolgári önszerveződések megfélemlítése, mozgásterének szűkítése ellen, küzdünk a civil szektor önállóságáért és függetlenségéért;
megosztjuk egymással és a hasonló célú szervezetekkel tudásunkat és tapasztalatainkat a demokratikus részvétel és a sokszínű civil társadalom lehetőségeinek bővítése érdekében.
Meggyőződésünk, hogy csak egy sokféle, virágzó és félelemmentes civil közösség adhat jó válaszokat a társadalmi problémákra. Csak egy sokszínű ország tud új és innovatív válaszokat ajánlani a kihívásokra úgy, hogy közben tiszteletben tartja állampolgárai méltóságát és a közösség hagyományait.
Meggyőződésünk, hogy a magyar társadalom csak akkor lehet szabad, erős és szolidáris, ha az állampolgároknak joguk és lehetőségük van az őket érintő ügyek együttes megvitatására és megoldására. Ennek egyik módja, hogy a polgárok önszerveződő közösségekben, aktív részvétellel járulnak hozzá a társadalmi nyilvánosságban folyó párbeszédhez, és cselekednek maguk és társaik érdekében, függetlenül a mindenkori politikai vezetéstől, pártoktól.
Az állam működéséhez szükség van politikai döntéshozatalra, erre a mindenkori kormány nyer felhatalmazást. A kormánynak pedig kötelessége a vélemények sokszínűségének figyelembe vétele, változatos szakmai álláspontok megismerése, és mérlegelése a döntések megalapozása során. A nyilatkozatot aláíró szervezetek fontos feladata, hogy támogassák a magyar társadalom tagjait érdekeik képviseletében, demokratikus jogaik, emberi méltóságuk és értékeik megőrzésében az élet minden területén.
Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a számára fontos célok mellett kiálljon, és azokért polgártársaival közösségekben, civil szerveződésekben cselekedjen. Az állam felelőssége, hogy ennek feltételeit biztosítsa. Ezért követeljük, hogy:
a kormány állítsa vissza és működtesse a társadalmi részvétel, vita és egyeztetés valódi fórumait, biztosítsa az érdemi civil tájékozódás és beleszólás lehetőségét a döntéselőkészítésben és -hozatalban;
a kormány azonnal vessen véget a független civil szervezetek romboló, hazug megbélyegzésének és lejáratásának a közbeszédben;
a kormány és intézményei nyílt, átlátható és részrehajlástól mentes elosztási eljárásokkal anyagilag is támogassa a civil szervezeteket fenti feladataik betöltésében;
az Országgyűlés haladéktalanul vonja vissza a civileket megbélyegző, munkájukat korlátozó törvényeket (“regisztrációs” törvény, “Stop Soros” csomag), és az érintettek bevonásával vizsgálja felül a civil szervezetek működését szabályozó előírásokat.
A nyilatkozat aláírói elkötelezettek abban, hogy együttműködnek a fentiek érvényesítése, az állampolgári önszerveződés és önrendelkezés fenntartása, a szabad és független civil szektor fejlesztése érdekében. Tudásunkkal és rendszeres közös fellépéssel segítjük egymást, hogy külön-külön és együtt is tehessünk azért, hogy Magyarország mindenki számára békés és jó hely legyen.

Kampányolni a fáraó mellett?

Kifejezetten meglep, hogy Köves Slómó előadásáról szóló beszámolók azt hangsúlyozzák, hogy aktuálpolitikai áthallásoktól mentes volt a szöveg. Én ezt nem így látom, hanem úgy, hogy Köves Slomó zsidó történelmi kontextusba helyezve magyarázza el, miért áll Orbán Viktor mögött. Hozzáteszem, hogy igen figyelemre méltó gondolatsor, kár, hogy nem voltam ott. Sok barátommal szemben megértőbb is vagyok Köves Slomóval szemben, bár az utóbbi időben szerintem is túllépett azon a vonalon, amelyet saját maga elvként megszab.
Mózes ugyanis tisztelettel beszélt a fáraóval, de nem kampányolt neki. És ez bizony óriási különbség. Eörsi Mátyás

BJI nagyon kemény darabot látott és nagyon ajánlja

Bedő J. István

Hasssztaqva! Csak ennyit bírtam kinyögni Kerékgyártó István Hurok című új darabjának bemutatója után (meg persze letudva a megérdemelt három perces dísztapsot).

Hitelesen mocskos szájú, nagyon magyar történet ez (az előélete elolvasható itt), és nem csoda, hogy több színház is fázott tőle. Ők is a piacról élnek, és ha ezt egy kormánytag vagy hasonló megnézi (ne adj’Isten akár csak részben magára is ismer, miért ne ismerhetne), ugrik az állami támogatás – vagy bárminek hívják. Netán még az adóhivatal is ellátogat, és nem lenne csoda, ha az is szurkálva érezné magát – holott adózásról aztán tényleg nem esik szó az előadásban. Esik viszont korrupcióról, sikkasztásról, zsarolhatóságról és zsarolásról. Fizikai, érzelmi, testi, lelki, ami csak a csövön kifér.

Romsics Ignác Horthyról

Domány András

A Horthy-korszak mérlege és emlékezete” – ez volt a címe Romsics Ignác akadémikus előadásának, amelyet február 14-én tartott az Aranytollas Újságírók Társaságában. Az igen alapos, sok adattal és táblázattal alátámasztott szöveget nehéz lenne röviden összefoglalni, inkább csak néhány fontos elemet idézek fel: 1920-ban nem volt másnak esélye az akkor még ideiglenesnek szánt államfői tisztségre. Horthy nem csak azért volt nyilvánvaló jelölt, mert mögötte állt a hadsereg, hanem azért is, mert az Antant képviselőinek jó benyomása alakult ki a több nyelven beszélő, elegáns tengerésztisztről.

Sakk

Az elképesztő jelenetet Emma Löwenstramm, Hitler zsidó származású művészeti tanára örökítette meg. A sakkpartira egy prominens bécsi zsidó család otthonában került sor 1909-ben, amikor a jövendőbeli führer festőként próbált megélni Bécsben, Lenin pedig száműzetésbe kényszerült. A vázlat hátoldalán mind a két jövendőbeli véreskezű diktátor aláírása szerepel. (Hermann Zsuzsa)

Közvéleménykutatás

Gaál Péter

– Kellene ide valami ütős anyag, Pomócsi elvtárs.
– Mire gondolt, főszerkesztő úr?
– Nézzük csak. A vérfarkas megvolt, a tűzvész is. Amerikában lassan lecseng az ítéletidő, erről több bőrt már nem lehet lehúzni. A tizenkét kutya elől menekülő asszony is megvolt, Mezei elvtárs tökéletesen megírta, hehe, széttépték, pedig csak a fejbőrét csócsálták meg,