Közszolgálati kar

Gaál Péter
Műsoron kívül is értetlenkedem néha. Vagyis nem értem. Most például Németh Szilárdot és a náci-fasisztára hajazó felemelt kart. (Nem a karlendítést, hogy kedves kormányszimpatizáns Olvasóim se találjanak fogást.) Oké, az nem volt, bár valahogy a képen látható pozícióba kellett jutni azoknak a karoknak. Ne boncolgassuk, mert tényleg eljutunk a karlendítésig, aminek a SEBESSÉGE legjobb tudomásom szerint soha, sehol nem volt előírva. “Hagyomány és modernség. 1800 első éves hallgató tett fogadalmat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen” – írja ez a kedves, korpulens ember a facebook-lapján. “Katonatiszti eskü”, tette hozzá egy kommentelő, a többi, cseppet sem hízelgő hozzászólásra reagálva.

tovább

Sárospatak – példa az összefogásra

(Tudósítónktól)
„A közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik.” – ezzel a Bibó-idézettel indul az ellenzéki összefogás Sárospatakon. Akik ezen változtatni szeretnének Sárospatak jövője érdekében, azok júliusban megalakították a Patakért Egyesületet. Az ellenzéki politikai pártok közötti összefogás hulláma elérte Sárospatakot is, így kézenfekvő volt, hogy a széles összefogásban rejlő lehetőséget meg kell ragadni a változtatások érdekében. Az egyesület bírja több politikai párt – a DK, az MSZP, a Jobbik, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom – támogatását.

tovább

Csiszlikek

TGM írt egy cikket. Így fejezte be:

Az régóta világos, hogy rohadt a rendszer. Ez abban is kifejeződik, hogy rémalakok kormányoznak. Ők kormányozzák a tehetséges, belátó, jószívű, nagylelkű, ihletett marhákat, akik hagyják magukat. És ott támasztják a falat a „kihívók”, a rémalakok lehetséges utódai, többségükben tudatlan, kétes jellemű, pitiáner nimolisták, ahogy a nénik mondták hajdan Kolozsvárt: a csiszlikek, várják, hogy végre kinevezze őket a balsors.Olvassa el a cikk összefoglalóját

Szabadságjogok, avagy vegyél lapot

Gaál Péter
Talán már Wessex egykori királya, Nagy Alfréd (kilencedik század Krisztus után) óta létezik az esküdtszék. Vagy még régebb óta, amennyiben az ókori Athént is számba vesszük elődként. Vannak/voltak persze különbségek. Az esküdtszék ott maga volt a bíróság (héliaia), míg a mai angolszász jogban a bíróság döntőbírája. Régebben a vádemelést is esküdtszéki döntés előzte meg, ez volt a vádesküdtszék (grand jury), olykor még működik (például az amerikai elnökök vád alá helyezése kérdésében), a tárgyalási esküdtszék a (25 tagú grand juryvel – nagy esküdtszékkel – ellentétben 12 vagy 15 tagú) trial vagy petit jury, kis esküdtszék.

tovább

Itt a Szabad Európa Rádió, a Szabad Magyarország hangja

Victor László (Washingon)
A fiatalok már nem ismerik. Az idősebbek számára ez a sötét időkben a szabadság hangja volt. És a The New York Times értesülései szerint 2020-ban újra rákapcsolhatunk.
“Itt a Szabad Európa rádió, a tizenkilenc, huszonöt, harminchárom és negyvenkilenc méteres rövidhullámon…” Igy szólt a bejelentkezés, amikor nem ártott körülnézni, vajon, hallják-e a szomszédok is? Az ÁVO ugyanis figyelt. Nem véletlenül. A Szabad Európa rádió abból a meggyőződésből született, hogy az információ – fegyver. A szabad vélemény, eljuttatva az emberekhez, a rendszer megváltoztatásához vezethet.
Most, a legnagyobb amerikai lap értesülései szerint –az Orbán vezette Magyarországon összezsugorodott médiaszabadság miatt – indokolt, hogy az 1993-ban leállított magyar adás újrainduljon.

tovább
a

A 7-es cikkely – a finnek folytatják

Pálfi Rita (Brüsszel)

Egyetért a finn kormány a hetes cikkely szerinti eljárással Magyarországgal szemben, és folytatják a procedúrát.
Anna-Maja Kristina Henriksson az Európai uniós soros elnökségét betöltő Finnország igazságügyminisztere szerda délelőtt részt vett az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) az ülésén. Ott jelentette be, hogy az Általános ügyek tanácsában szeptember 16-án hallgatják meg Magyarországot. Ez a soron következő lépés a hetes cikkely szerinti eljárásban, melynek elindításáról azt mondta Henriksson, hogy szükséges volt.A finn politikus arról is beszélt, hogy az EU-támogatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk a jogállamisági mechanizmusban, össze kell kötni a kettőt.

.tovább