Közszolgálati kar

Gaál Péter
Műsoron kívül is értetlenkedem néha. Vagyis nem értem. Most például Németh Szilárdot és a náci-fasisztára hajazó felemelt kart. (Nem a karlendítést, hogy kedves kormányszimpatizáns Olvasóim se találjanak fogást.) Oké, az nem volt, bár valahogy a képen látható pozícióba kellett jutni azoknak a karoknak. Ne boncolgassuk, mert tényleg eljutunk a karlendítésig, aminek a SEBESSÉGE legjobb tudomásom szerint soha, sehol nem volt előírva. “Hagyomány és modernség. 1800 első éves hallgató tett fogadalmat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen” – írja ez a kedves, korpulens ember a facebook-lapján. “Katonatiszti eskü”, tette hozzá egy kommentelő, a többi, cseppet sem hízelgő hozzászólásra reagálva.

tovább

Volt egyszer egy szeptember 11.

Kocsis Tamás
1989. szeptember 11-én, azon a – ma már tudjuk – történelmet formáló napon, amikor a kormány kiengedte Magyarországról Ausztriába az NDK-sokat, a Képes 7 főszerkesztőjeként – teljesen véletlenül – reggel, az első Budapestről jövő MALÉV-géppel érkeztem a berlini külügyminisztérium vendégeként a schönefeldi repülőtérre. Soha rosszabbkor. Vagy a legjobbkor? Közvetlen előzményként a tervezett berlini utazás miatt 1989. szeptember első napjaiban a Bem rakparton jártam, Kovács László külügyi államtitkár szobájában. Én kértem a beszélgetést, mert Pesten javában állt a nemzetközi haddelhadd az az NDK-menekültekkel, akik nem voltak hajlandók hazatérni. Öt perccel az érkezésem után belépett az irodába Horn Gyula, aki akkor – ezt azóta megtanulta az egész világ – Magyarország külügyminisztere volt.
Azonnal a lényegre tért.

tovább

Van, aki ezt beveszi?

Megkaptam a levelemet, nyugdíjasként a miniszterelnöktől a rezsicsökkentésről. Adtak egy fecnit, mellyel sorba állhatsz a szolgáltatónál, hogy jóváírjanak annyit, amennyivel havonta többet szednek be. Békesi Joe rajza.

Szabadságjogok, avagy vegyél lapot

Gaál Péter
Talán már Wessex egykori királya, Nagy Alfréd (kilencedik század Krisztus után) óta létezik az esküdtszék. Vagy még régebb óta, amennyiben az ókori Athént is számba vesszük elődként. Vannak/voltak persze különbségek. Az esküdtszék ott maga volt a bíróság (héliaia), míg a mai angolszász jogban a bíróság döntőbírája. Régebben a vádemelést is esküdtszéki döntés előzte meg, ez volt a vádesküdtszék (grand jury), olykor még működik (például az amerikai elnökök vád alá helyezése kérdésében), a tárgyalási esküdtszék a (25 tagú grand juryvel – nagy esküdtszékkel – ellentétben 12 vagy 15 tagú) trial vagy petit jury, kis esküdtszék.

tovább

Mit veszítünk a Híd eltűnésével?

Juraj Buzalka

A szlovákiai magyarok, szlovákok és etnikai kisebbségek tízéves pártja, a Híd sokak számára máig különleges. Gyakran hallani, hogy ezt a különlegességet meg kell őrizni. Egyre többfelől hallani azonban, hogy a párt hanyatlóban van, az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai is ezt erősítik meg.

Itt a Szabad Európa Rádió, a Szabad Magyarország hangja

Victor László (Washingon)
A fiatalok már nem ismerik. Az idősebbek számára ez a sötét időkben a szabadság hangja volt. És a The New York Times értesülései szerint 2020-ban újra rákapcsolhatunk.
“Itt a Szabad Európa rádió, a tizenkilenc, huszonöt, harminchárom és negyvenkilenc méteres rövidhullámon…” Igy szólt a bejelentkezés, amikor nem ártott körülnézni, vajon, hallják-e a szomszédok is? Az ÁVO ugyanis figyelt. Nem véletlenül. A Szabad Európa rádió abból a meggyőződésből született, hogy az információ – fegyver. A szabad vélemény, eljuttatva az emberekhez, a rendszer megváltoztatásához vezethet.
Most, a legnagyobb amerikai lap értesülései szerint –az Orbán vezette Magyarországon összezsugorodott médiaszabadság miatt – indokolt, hogy az 1993-ban leállított magyar adás újrainduljon.

tovább
a

A 7-es cikkely – a finnek folytatják

Pálfi Rita (Brüsszel)

Egyetért a finn kormány a hetes cikkely szerinti eljárással Magyarországgal szemben, és folytatják a procedúrát.
Anna-Maja Kristina Henriksson az Európai uniós soros elnökségét betöltő Finnország igazságügyminisztere szerda délelőtt részt vett az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) az ülésén. Ott jelentette be, hogy az Általános ügyek tanácsában szeptember 16-án hallgatják meg Magyarországot. Ez a soron következő lépés a hetes cikkely szerinti eljárásban, melynek elindításáról azt mondta Henriksson, hogy szükséges volt.A finn politikus arról is beszélt, hogy az EU-támogatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk a jogállamisági mechanizmusban, össze kell kötni a kettőt.

.tovább