A virtuális valóság és az egyház

Erdő Péter bíboros
Az ember ma gyorsabban és radikálisabban változik, mint a korábbi századokban, az állandó változás azonban bizonytalanná teszi. A természettudományi haladás egyik következményeként elterjedt az emberiség körében a változás tudata. Nem az állandóság, hanem az állandó változás tudatában él a mai ember, ráadásul a változás sokszor összekapcsolódott a haladás mítoszával is. Ugyanakkor a természettudományos felismerések nyomán „a világról alkotott képünk, az emberiség és a saját egyéni helyzetünk megítélése nem biztosabb lesz, hanem bizonytalanabb”. Terjed egy „nem egyszerűen vallási vagy világnézeti, hanem természettudományos értelemben vett agnoszticizmus”, annak „érzelmi feladása, hogy a körülöttünk lévő valóságot egyre jobban megismerhetjük”; ilyen háttérben az ember egyre nehezebben látja meg a saját életének objektív összefüggéseit és értelmét.
Folytatás itt: http://ahaza.blog.hu/2018/06/17/a_virtualis_valosag_es_az_egyhaz

Öregség, betegség, az elmúlás méltósága

Maja Gabriella Mia
Nem kergetek álmokat. Az Apu, már menthetetlen. Amit tenni tudunk, az, az, hogy ugyan ilyen szeretetben amiben most ő él, engedjük majd el, és fogjuk közben a kezét.
Pontosan tudjuk, látjuk, érezzük, az egészségügy helyzetét. Látjuk, érezzük, tapasztaljuk, hogy nincs orvos, nincs ápoló, nincs nővér, nincs műszer, nincs gyógyszer, nincs hely, nincs betegszállító. Nincs semmi csak rohadó kórházak. Egy maroknyi egészségügyi dolgozó, akik becsületből nem hagyják összeomlani a rendszert, és próbálják életben tartani az embereket. Mindezt olyan fizetésért, ami az éhhalálhoz elég nekik. Mérhetetlenül fáradtak, kimerültek, elkeseredettek. Hisz ők sem erről álmodtak, hogy ilyen lesz majd ez a munka. Ők sem egészen erre esküdtek fel.

Hatvan évvel később

Vásárhelyi Mária
Hatvan évvel ezelőtt, 1958. június 16-án hajnalban végezték ki az 1956-os forradalom vezetőit; Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A pert teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával folytatták le két nap alatt, az ítéletekről és azok azonnali végrehajtásáról másnap tájékoztatták a közvéleményt. A vádlottak előtte több mint egy évet töltöttek magánzárkában, teljes elszigeteltségben, néhány négyzetméteres cellákban, amelyben az ablakot bemeszelték és mindössze egy 25-os villanykörte jelentette a világosságot. Semmiféle kapcsolatuk nem volt sem egymással, sem a külvilággal. 

Mély torkok

(Wasingtoni tudósítás)

Érdekklődéssel figyeltem Christopher A. Wray FBI igazgató most véget ért sajtókonferenciáját. Egy dolog világos. Parancsot kapot, hogy azonnali hatállyal sújtson le a kiszivárgókra. Ugyanakkor a kiszivárogtatás – a sajtó számára – alapvető dolog ahhoz, hogy egy kormány őszinte maradjon, a demokrácia pedig virágozzék. Éppen Mark Fell, az FBI helyettes igazgatója volt az a Watergate botrány idején – Mély Toroknak nevezték – , aki kulcs szerepet játszott Richard Nixon lemondásában.

ftc

Krauthammer búcsuzik

 Charles Krauthammer a Washington Post külpolitikai újságírója, –  akiről egyszer Seres László ezt írta „Vannak jó külpolitikai újságírók. Vannak nagyon jók. És van Charles Krauthammer.” az újságban arról tájékoztatta az olvasókat, hogy a rák rendkívül agresszív formájával küzd. ‘Orvosaim közölték velem, hogy legjobb esetben is csak néhány hetem maradt az életből. Nincs okom, hogy sajnáljam búcsúmat. Csodálatos életem volt. Teljes és tökéletes, szeretettel teljes, nagy próbálkozásokkal teli, Szomorú vagyok, hogy mennem kell, de annak tudatában teszem, hogy olyan életet éltem, mint amilyet akartam.” S hozzátette még. ‘Hálás vagyok, hogy némi szerepet játszottam abban a dialógusban, amely segítette ennek a rendkívüli nemzetnek a sorsát. Segítette önismeretét.”
A halál küszöbén az utóbbi két mondat megbocsáthatóan patetikusan hangzik. De gondoljunk csak bele,..

Így lett magyar Suzuki 

Huszonöt éve avatták fel a Magyar Suzuki Rt. esztergomi autógyárát. Az infovilág portál Trom Andrásnak, az MTI egykori tokiói tudósítójának jelentéseiből és egyéb újságcikkekből állított össze  információcsokrot az esztergomi Suzuki-gyár létrejöttéről.

Mi a baj az államelnökkel?

Romániának a rendszerváltozás után csak rossz államelnökei voltak. Ion Iliescu történelmi szerepe, a mainál összehasonlíthatatlanul kuszább körülmények között meghozott döntései, tévedései még nehezen értékelhetőek, súlyosan nyomnak a latban a kisajátított forradalom halottai, a bányászinváziók és az 1990-es marosvásárhelyi események. Mindegyikben fontos szerepet játszhatott a Securitate, amely Virgil Magureanu vezetésével hónapok alatt új erőre kapott, az erőszervezetek visszanyerték befolyásukat.