Kampányolni a fáraó mellett?

Kifejezetten meglep, hogy Köves Slómó előadásáról szóló beszámolók azt hangsúlyozzák, hogy aktuálpolitikai áthallásoktól mentes volt a szöveg. Én ezt nem így látom, hanem úgy, hogy Köves Slomó zsidó történelmi kontextusba helyezve magyarázza el, miért áll Orbán Viktor mögött. Hozzáteszem, hogy igen figyelemre méltó gondolatsor, kár, hogy nem voltam ott. Sok barátommal szemben megértőbb is vagyok Köves Slomóval szemben, bár az utóbbi időben szerintem is túllépett azon a vonalon, amelyet saját maga elvként megszab.
Mózes ugyanis tisztelettel beszélt a fáraóval, de nem kampányolt neki. És ez bizony óriási különbség. Eörsi Mátyás

Médiaterror és antiszemitizmus

Gaál Péter
“Baloldali médiaterror: tagadják az antiszemitizmus muszlim gyökereit”, persze, hogy Origo. “…az antiszemiták többsége muzulmán”, az iszlám “szorosan összefonódott a baloldallal”, és hasonló bárgyúságok. Néha továbbnyílik, mármint a bicska a zsebben, nem ki-, mert ki már rég kinyílott, csak tovább.
Nos, drága, egyetlen, mulya és tudatlan olvasó, aki ezeket (is) készpénznek veszi. Nem Önök, hanem a drágák, egyetlenek, mulyák és tudatlanok, többes számban, így akkor megvan a napi adag paradoxon is. Én is tagadom, pedig nem vagyok semmiféle oldali, sőt médiaterrorista sem. Tudják, mit? Kezdjük ez utóbbival, a médiaterrorral. Az meg miféle?

Egyrészt és másrészt

Bruck András
Az egyre nagyobb bajokra egyre nagyobb hazugságokkal muszáj válaszolni – ez minden önkényuralmi rendszer legfőbb problémája. 
Ismét csak ez derült ki hétközben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, ahol Orbán arról beszélt, hogy „Magyarországnak tíz év alatt az EU öt legjobb állama közé kell kerülnie: egyrészt versenyképességben, másrészt, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”. 
Bár valóban sokat nőttek a bérek, de hogy ez valójában mennyit ér, arról itt van az Eurostat decemberi jelentése: az egy főre jutó fogyasztásban az utolsó előtti helyre csúsztunk le, Bulgárián kívül már valamennyi volt szocialista ország is elénk került

Ki mit… gondol

Frank Iván

Ugyan már, kedves Iván Gizella! Miért ne gondolhatná magáról Puzsér Róbert, hogy szimpatikus, szeretetre méltó, meg, hogy van annyi esze, hogy elvezessen egy világvárost? Igenis gondolhatja. Ahogy Polt Péter is gondolhatja magáról, hogy mindennek megfelel, amit egy legfőbb ügyésztől el lehet várni, hogy tisztességes, nem részre hajló, ott és akkor lép fel a bűnözés ellen, ahol az felüti a fejét, soha senki nem befolyásolja a döntéseit. Vagy, ahogy Mészáros Lőrinc elhiszi magáról, hogy a világ legtehetségesebb vállalkozója, üzletembere, hogy a vagyonát kizárólag a saját szorgalmának, képességeinek, tudásának, invenciózus gondolkodásának köszönheti.

Pintér Béla újabb drámái

Tóth Zsuzsanna
Nem könnyű határvonalakat húzni, hol kezdődik az „igazi” irodalom, az „igazi” dráma. (Nem feltétlenül kell – szerencsére.) Jelen esetben egyetlen dolog bizonyos, hogy Pintér Béla újabb drámái nem nagyon illenek bele semmiféle kánonba. Mert ha vannak is műfaji szabályok, az ő írásai (csakúgy, mint előadásai) azokat erősen szétfeszítik, módosítják. Mondhatjuk, lerúgja magáról a hámot. De kell-e hám?

Kell nekünk József Attila?

Asperján György
Már abban sem vagyok biztos, hogy szükség van még itt József Attilára. Sok tekintetben nem illik bele a képbe: proli gyerek volt, lelences, ferencvárosi nyomorgó, élete végéig kegyelemkenyéren élő, a költészet bolondja, vagyis hasznos munkát nem végző, úri lányok bugyija után ácsingozó, ideggyenge, s végül öngyilkos. Kinek kell ő? Mit lehet róla elmondani és tanítani? Hogy nyomorgott? Nem trendi. Házalt a könyveivel? Megalázkodó senki. Írt jó verseket is? De miről? A szabadság már megvalósult, ugye, nem kell feleslegesen ácsingózni utána, és aki mégis megteszi, annak a szar is izetlen, és nem is tudni, hogy tulajdonképpen mira gondol a szabadság ürügyén. Akinek itt helye van, az érzi a szabadságot, s nem óhajtja, főként nem követeli. Szóval az ágrólszakadt poéta egyben naplopó is. Egy konszolodált világban csak a hajléktalanság státusára pályázhat. A hajléktalanok pedig fekélyt jelentenek ennek a tiszta lelkű nemzetnek a testén és a lelkén. Nézze csak kényelmesen a Dunát ott a Parlament közelében, és örüljön, ha süt rá a nap. Sose volt hazája, nem véletlen, hogy a komcsikhoz dörgölődött. Elengedjük, gondoljon csak nyugodtan a mosónő jó édes anyukájára. Halhatatlanság? Ugyan! Ahhoz érdem is kell. Bocsássunk meg azoknak, akik hóbortosan még mindig ezt a skizofrén senkiházit ajnározzák.

“Velencei” karnevál lesz Szentendrén

A velencei mintára karnevál lesz ezen a hétvégén Szentendrén. Maskarások lepik el az óváros utcáit és sokféle programon szórakozhatnak kicsik és nagyok. Amatőr csapatunk is a “porondra lép” csatlakozik a rendezvényhez. Programunk szerint régi szamárhegyi receptekből készített farsangi fánkokat sütünk szombat délután a városi vendégházban (Fő tér 12. Dimcsics-ház) Kóstolóra ide várjuk az érdeklődőket! Különösen az autentikus ízek kedvelőit. Lesz itt többféle ustipci, Fritule, Orancini sőt még Bomboloni is. S bár anno a régi Szentendrén nem volt ilyen hangulatos olasz nevük ezeknek, mert a Bombolonit Bobicinek, az Orancinit Marelicásnak mondták nagyanyáink vagy csak egyszerűen ustipcinek, azaz olajban sütött tésztának. Sokféle program várja a farsangolni vágyókat. (B.Gy.)