Búcsú a Facebookon

Tóth Ákos

Ma Zoltán Laknerrel és Gyula Krajczarral elhagytuk a 168 Óra szerkesztőségét, számos kiváló barátunkat hagyva hátra, köztük a magyar sajtó legjobb embereit, Péter Cserit, Dora Onody-Molnart, Brigi Szabót és András Pungort.
Nekem adatott az a tisztesség, hogy ezt a szerkesztőséget fölépítsem, működtessem. Ha úgy tetszik, elbuktam. Egy ilyen szervezet élén állni eleve olyan konfliktusokat hordoz, amelyekből végül, gondoljon erről bárki bármit, csak vesztesen lehet kikerülni.

tovább

A rajongás tárgya

Balavány György

Na jó, én már rég nem szokok rajongani, sőt, rezignáltan ismételgetem, hogy a nagyság kora sajnos lejárt, de hát a Midsommar akkora mozi, hogy a sziklafal adja a másikat. Kb. egy órája néztem meg, és még nem ocsúdtam fel, szerintem a következő napokban többek közt azon fogok tűnödni, hogy mit is láttam. És lehet, ha kitűnődtem magam, meg is írom, mire jutottam. Ami már most biztos, hogy Ari Aster filmje minden ízében remekmű, kábé az, ami végett a mozit egyáltalán kitalálták. (Még nem tudom pontosan, miért jut eszembe róla Peter Weir 1975-ös darabja, a Picnic at Hanging Rock, de nagyon eszembe van jutva.)

Megjegyzés: Magyar címe: Fehér éjszakák

Mesterek és tanítványok – együtt

A sárospataki Urbán György Szabadiskola és Ifjúsági Művésztelep legjobb alkotálsaiból nyílik nagyon érdekes kiállítás kedden a Vármező galériában. Együtt állítanak ki mesterek és tanítványok, az iskola 20 éve alatt kiforrott művészek. A tanítványok közül a legjobbak Gubis- és Urbán-dijasok.
A szabadiskolát két évtizede Csetneki József festőművész indította.

A kiállító mesterek Aknay János, fe Lugossy László, Baksai József, Puha Ferenc, Somogyi György, Wrobel Péter Péter, Csetneki József.

A Gubis díjas alkotók: Verebélyi Diána, Marczin Bence, Czuder Tamás, Kádár Réka , Rehák Aranka, Mányoki Ádám, Mozga Andrea, Thomas Bianka.
Urbán-díjasok: Faragó Ágnes, Németh Anett, Brasnyó Renátó István, Szegedi Piroska, Lakat Andrea, Erdész Erika, Buchholz Zoltán, Alattyáni István.

A kiállítás október 1-én, kedden 18 órakor nyílik a Vármező Galériában..Budapest, I. Attila út 93. Közreműködik Dinnyés József „daltulajdonos”. Kurátor Vincze Petronella. A kiállítás október 17-ig tart nyitva.

Csodás interjú egy csodás sportemberrel

Serényi Péter
Amilyen hosszú (nagyon hosszú!), ugyanannyira tanulságos (nagyon tanulságos!)…
többszöri nekifutásra sikerült elolvasnom, de megérte! Az interjút Kálnoki Kis Attila készítette a 24.hu-ban Dr. Kotsis Attiláné-val, a röplabdázás nagyasszonyával, a nemzetközi röplabda hírességek csarnokának egyetlen magyar női tagjával. Olyan magasságokban járt a válogatottal, amelytől manapság fényévekre van a sportág. Mitől, hogyan tudott Gabi néni többet, mint mások? A 92 éves sportember két századfordulón átívelő családtörténete és sportpályafutása hiteles alapot szolgáltat ahhoz, hogy a jelent egybevesse a múlttal. tovább

Kivételes férfi

“Tudjátok, nálunk ökölszabály, ha valaki nagyon akar egy pozíciót, ha láthatóan eszi érte a fene, akkor azt semmiképpen nem kaphatja meg, mert a sóvárgás vége csak a bukás lehet.”
( Részlet Orbán Viktor, a Fidesz tegnapi, tisztújító kongresszusán elhangzott beszédéből)
Megállapításom: Ez alól kivétel Orbán Viktor. Mert a régi magyar mondás szerint “kivétel erősíti a szabályt.” Monostori Károly

A KONGRESSZUS…

– Apu, mi az a pártkongresszus?
– Hű, kisfiam már ilyen dolgok is érdekelnek téged? Nagyon örülök, te egy igazi politizáló-közéleti gyerek vagy már!
– Apu, hagyd a rizsát: mi az a pártkongresszus?
– Az a párt legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve.
– Aha, és akkor a kongresszus összeül és tanácskozik és dönt?
– Igen, fiam.
– Na de apa, mi, amikor „kongresszust” tartunk…
– Ti, fiam, milyen kongresszust?

Félelem

Ferber Katalin
Ártatlanul kezdődött, igazán nem gyanakodtam. Hármasban ültünk egy budai kerthelységben. Iván, akivel néhány hete jártam, az ő legjobb barátja, Péter és én. Péter lénye maga volt a jókedv, a derű, tekintetében nevetés bujkált. Iván szűkszavú visszafogott férfi volt, nehezemre esett elképzelni, hogy ők ketten tényleg barátok. Péternek köszönhettük, hogy nevettünk, aztán Péter rám nézett és megpróbálta beszippantani a cigarettám füstjét. Kitört belőlem a nevetés, mert Péter nem dohányzott.
Így kezdődött. Még aznap felhívtam, három nappal később randiztunk, de én nem tudtam kivárni, ezt a derűt akartam, a nevetését, mindazt ami ő volt. tovább