Puzsér és a szilánkos tükör

Iván Gizella
Már annyit gondolkodtam, hogy mi az oka annak, hogy Puzsér Róbert képes magáról elhinni, hogy ő valaha is polgármester lehet Budapesten. Mi járhat ennek az embernek a fejében? Mit lát a tükörben? 
Ja igen, ahogy olvastam egy vagon szilánkot lát ott.
Mert mint mondja, „…. nem a tükörrel van bajom, hanem azzal, hogy Závecz Tibor fogja a tükröt és szilánkosra veri a pofámon.” 
Závecz Tibor a neves közvélemény kutató ugyanis a kutatásokra hivatkozva kijelentette, Karácsony Gergelynek van esélye Tarlóssal szemben. Szerencsétlenségére hozzátette, hogy itt mégis van egy olyan szituáció, amikor ezt az úgynevezett Puzsér-problémát kezelni kell. Azért kell kezelni, mert ha elindul a főpolgármesteri választáson Puzsér Róbert, akkor, az egyébként nem biztos Karácsony Gergely-győzelmet képes megfordítani.

Elemzés a Kelet javára változó világgazdasági erőviszonyokról 

Simó Endre
Gyors ütemben nő a Kelet világgazdasági súlya, és csökken a Nyugaté, bár a gazdasági erőviszonyok változása nem mentes az ellentmondásoktól –mondta Pitti Zoltán közgazdász a Magyar Békekör elé tárt elemzésében.
A Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója szerint Kína már évek óta megelőzi az Egyesült Államokat a bruttó hazai termék (GDP) előállításában, viszont messze lemarad mögötte az egy főre jutó GDP tekintetében. Míg a világ GDP-jéből való részesedése 2017-ben 18,21 százalékos volt az amerikaiak 15,16 százalékos részesedésével szemben, egy főre jutó GDP-je még 2020-ban is kevesebb, mint egyharmada lesz az amerikaiakénak, sőt 2050-re is csak 61 százalékának ígérkezik amannak. Oroszország esetében viszont az egy főre jutó GDP csökkenő tendenciát mutat az amerikaihoz képest: míg 1990-ben az orosz GDP az amerikai 55 százalékára rúgott, 2020-ra az amerikai 43, 2050-re pedig csak 33 százalékának ígérkezik.

BJI nagyon kemény darabot látott és nagyon ajánlja

Bedő J. István

Hasssztaqva! Csak ennyit bírtam kinyögni Kerékgyártó István Hurok című új darabjának bemutatója után (meg persze letudva a megérdemelt három perces dísztapsot).

Hitelesen mocskos szájú, nagyon magyar történet ez (az előélete elolvasható itt), és nem csoda, hogy több színház is fázott tőle. Ők is a piacról élnek, és ha ezt egy kormánytag vagy hasonló megnézi (ne adj’Isten akár csak részben magára is ismer, miért ne ismerhetne), ugrik az állami támogatás – vagy bárminek hívják. Netán még az adóhivatal is ellátogat, és nem lenne csoda, ha az is szurkálva érezné magát – holott adózásról aztán tényleg nem esik szó az előadásban. Esik viszont korrupcióról, sikkasztásról, zsarolhatóságról és zsarolásról. Fizikai, érzelmi, testi, lelki, ami csak a csövön kifér.

Öregség

Gaál Péter
Nem igaz, hogy ha az emberek megöregszenek, már nem kergetik az álmaikat, hiszen épp attól öregszenek meg ha már nem kergetik az álmaikat. (Gabriel Garcia Marqueznek tulajdonított idézet)

Igen, de. Általában ott van az a fránya “de”. Például amikor azt írja valaki, hogy “aki azt mondja, mindent lehet, próbálja kimondani a ‘p’ betűt csukott szájjal”. A “lehet”, “kell”, “szabad” szavak csak az értelmezhetőségük FELÉT képviselik, ugyanis mindegyikük kizárólag a “ha” szócskával érvényes. Tehát nem az a helyes megközelítés, hogy így és így meg lehet-e tenni valamit, ha a “lehet” szót akarjuk cáfolni, hanem az, hogy HOGYAN lehet megtenni. VALAHOGYAN ugyanis mindent meg lehet tenni.

A 69. Berlinaléról Berlinből

Ferber Katalin (Berlin)
Az idei fesztivál sok tekintetben fontos változásokat ígért, s ezeket hála Dieter Kosslick fesztiváligazgatónak, valamint kollégáinak, meg is valósította. Kosslick, aki tizennyolc éven át volt a Berlinale igazgatója ebben az évben utoljára vezette és írányította több mint ezer kollégájával Európa egyik legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját. Utódai, az olasz Carlo Chatrian, aki Lokarnóból költözik Berlinbe és a fesztivál művészeti igazgatója és a holland Mariette Rissenbek, aki az üzleti ügyek vezetője lesznek. (Jövőre lesz egyébként a Berlinale hetven éves, épp annyi, mint a most leköszönt Dieter Kosslick.) Kosslick jelmondata az idei fesztiválon a “Minden személyes egyúttal politikai” volt, s filmek sokasága bizonyította, hogy egyetlen ember döntése lehet nagyon is politikai, mint az idén az Arany Medve nagydíjat kapó Szinonimák című film (rendezője az izraeli Naval Lapid). A film főhőse véglegesen elhagyja hazáját Izraelt és Párizsban próbál új identitást találni. teremteni.

Romsics Ignác Horthyról

Domány András

A Horthy-korszak mérlege és emlékezete” – ez volt a címe Romsics Ignác akadémikus előadásának, amelyet február 14-én tartott az Aranytollas Újságírók Társaságában. Az igen alapos, sok adattal és táblázattal alátámasztott szöveget nehéz lenne röviden összefoglalni, inkább csak néhány fontos elemet idézek fel: 1920-ban nem volt másnak esélye az akkor még ideiglenesnek szánt államfői tisztségre. Horthy nem csak azért volt nyilvánvaló jelölt, mert mögötte állt a hadsereg, hanem azért is, mert az Antant képviselőinek jó benyomása alakult ki a több nyelven beszélő, elegáns tengerésztisztről.