Demszky, a díszpolgár

Gábor György
Orbán és Kocsis Máté elmondta, hogy Demszky alatt koszos, büdös és rendezetlen volt Budapest, fertőzött a bűnözéstől, a város elakadt a fejlődésben, és különben is – így Kocsis – Demszky egy közönséges gazember, bűnöző, aki méltatlan arra, hogy Budapest díszpolgára legyen.

A muszlimokat disznóbőrbe kell csomagolni?

Gábor György
A hír ennyi: 
A hvg hivatalosan meg nem erősített információi szerint „Maróth Miklós vezeti majd az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatokat.” Maróth Miklós Palkovics László miniszter jelöltje. Néhány nappal ezelőtt még az volt a kérdés, hogy Lovász László elfogadja-e a Maróth Miklós személyére tett javaslatot, mára már úgy tudjuk, hogy elfogadta. 
A kormány által jelölt és Lovász László által elfogadott Maróth Miklósról sok minden tudható. A Magyar Nemzetnek köszönhetően például az, hogy Orbán Viktor barátja. 
De sok minden más is.
Mindenekelőtt elmesélem egy 2007-es emlékemet Maróth Miklósról.

Eine kleine Philologie

Gábor György

Mindenekelőtt bizsergető érzés, hogy „odafönn” nemcsak számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek, s nemcsak aktákba írják, miről álmodoztam, hanem olvassák is a soraimat. Gyorgy C. Kalman barátom két nappal ezelőtt közzétett posztjához egy parányi hozzászólásomban ezt írtam: „A parafrázist, amely Nechemja (Nehémiás) könyve 4,11-re épül (“Akik a falon építettek, s akik a terhet magukra rakva vitték – egyik kezével dolgozott a munkán, a másik pedig tartotta a fegyvert.”) Orbán – mint látható – egy erdélyi igehirdetőtől lopta. Természetesen. De azt elfelejtette hozzátenni, amit az építkezést vezető Nechemja mondott magáról: “A fal építésekor is kivettem részemet a munkából, jóllehet nem vettem magamnak földet… sohasem vettem fel a kormányzói járandóságot, mert nehéz munka nehezedett a népre.” (Nechemja 5,16; 5,18). Pedig így lenne teljes.”

Nye agresszor

Gábor György
Volt az a vicc, hogy a kongói őserdőben a bennszülöttek elkapnak egy angol, egy amerikai és egy orosz katonát. Mielőtt megennék őket, lehet egy utolsó kívánságuk. Az angol kér egy Scotch-ot, az amerikai egy Bourbont, az orosz azt kéri, hogy rúgják seggbe. A bennszülöttek teljesítik a kérésüket,

Versenyben a dákorománokkal

Gábor György
Miután olvasom, hogy a nagyszerű Kásler miniszternek hála, a Magyarságkutató Intézetet újabb 350 millió forinttal ajándékozzák meg, hogy az ott kutató kiválóságok havi fizetése végre elérje a 650.000 forintot (amely az én egyetemi tanári fizetésemnél lényegesen nagyobb), s ha még hozzáveszem azt is, hogy 150 millióval indul a Hun-magyar Múzeum, a lehető legrövidebb időn belül szeretnék elnyerni egy jó kis magyarságkutatói munkakört. 
Tekintettel arra, hogy magától értetődő kormányzati cél a magyarságnak a dákoromán kontinuitás időbeli megelőzése,…

Schmidt Mária történész csodálkozik, hogy ki zsidó

Gábor György
Egy remekbe szabott interjú végén, Soros György apropóján, Schmidt Mária az alábbiakat mondja a riporternek: “Tudja, az apját, Soros Tivadart katolikusként regisztrálták 1916-ban, miután hadifogságba esett. Nem tudom, hogy tényleg zsidó-e. Miért térne vissza a zsidó hitre valaki a ’30-as években? Soha nem viselkedett zsidóként, egy rejtély a számomra.”
Ennyit mondott a történészasszonynak vélt pártpropagandista. 
Egy rejtély a számára.
Akkor hát segítsünk neki megfejteni ezt a rébuszt!

A Nagy tengely

Gábor György
Nevet szerzett magának, amikor Nagy Imrének megadta a végtisztességet. Hazudott ott is, alakoskodott, konjunktúralovagként kihasználta a nagy lehetőséget, de legalább elbúcsúztatta azt, akit szimbolikusnak szánt módon, aljasul kivégeztek, s aki három évtizeden át jelképévé vált a diktatúrával szembeni ellenállásnak. 
Most, majdnem három évtizeddel később, szimbolikusnak szánt módon, aljasul meggyalázza-megtapossa Nagy Imre emlékezetét, mert most már ő fél és retteg tőle, ugyanúgy, mint elődei, hiszen alakja akár újra jelképévé válhat a diktatúrával szembeni ellenállásnak.