Fénnyel és lélekkel – beszélgetés Szebeni Andrással

Tóth Olivér
Szebeni András az egyik legsikeresebb kortárs magyar fotográfus. Kalandos életút, albumok és kiállítások sora áll mögötte. Izgalmas személyiség, aki képein a mulandó pillanatokon kívül valami sok­kal lényegibbet, alanyainak lelkét is meg­örökíti.
„Ami nem pusztít el, az megerősít” – mondja Nietzsche. Az idézet különösen aktuális az éle­ted­ben.

 tovább

Az egyik utolsó interjú

Az Európai Unió esetleges felbomlása háborút hozhat a kontinensnek, és a „zsarnok” Orbán Viktor a hatalomért bármikor antiszemitává válna — vélte a 90 éves Heller Ágnes filozófus, aki ezzel együtt a rendszerváltoztatás óta nem érezte Magyarországot ennyire demokratikusnak. Az egyik utolsó interjú a neokohn nevű  zsidó, konzervatív-liberális hír- és véleményportálon jelent meg, amelyet szószerint közlünk.

75 éve fasizmus volt a neve

Nem fasisztázta le Orbán Viktor miniszterelnököt – mondta Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke – de szerinte amit a kormány tesz, azt 75 évvel ezelőtt fasizmusnak nevezték. A Klubrádió Megbeszéljük című műsorában arról kérdezték Iványi Gábort, hogy Bernard-Henri Lévy francia filozófus budapesti látogatása után a Le Point című hetilapnak írta le beszélgetését Orbán Viktorral; amiben egyebek mellett azt mondja a kormányfő, hogy jól ismeri Iványit, két gyerekét is ő keresztelte meg. „De volt a parlamentnek egy döntése, amely miatt lefasisztázott. Ezt nem tudom megbocsátani neki.”

Egy világjáró zongoraművész

Bedő J. István interjúja
Farkas Gábor új Chopin-lemezének anyagát mutatja be június 5-én, a Pesti Vigadóban. Tanít Japánban, járja a világot, koncertezik, van egy tündéri japán felesége és két nagyon helyes óvodás kisfia. Mindenféléről faggattam, szívesen válaszolt. Az életrajza, amelyből igyekeztem felkészülni, inkább csak pályarajz. És abban az szerepel, hogy kinevezték vendégprofesszornak a Tokyo College of Musicba (TCM).
Ez igaz, de rögtön helyesbítek, engem is megleptek a japánok. Mire kiérkeztem, a kezembe nyomtak aláírásra egy japán iratot, hogy ez a szerződésem és a kinevezésem. A felhívásban úgy szerepelt, hogy én vendégprofesszori státuszt kapok. Amikor megkaptam a tokiói megbízást, a repülőút előtt pár hónappal derült ki, hogy a feleségem babát vár.

„Csak dekadens ne legyél!”

Frank Iván
Bob Dinnyés, pályája kezdetén így nevezte el a média, merthogy egyszál gitárral, szájharmonikával hasonló dalokat énekelt kezdetben, mint Bob Dylan. Az „átkosban” ezt a műfajt polbeatnek, vagy protest songnak nevezték. Karrierjét a Karrier című Veress Miklós szövegére írt dalával indította. Voltak, vannak saját szövegei, de ma ott tart, hogy szinte nincs olyan magyar költő, akinek a költészetét ne ismerné, és valamelyik versére ne írt volna dallamot. És legtöbben Dinnyés Jóskaként emlegetik.

A szamárlétra aljáról a Pulitzer-emlékdíjig – interjú Varró Szilviával

A kilencvenes évek közepi Népszabadság még borzasztó hierarchikus volt, finoman szólva sem volt előnynek fiatalnak és nőnek lenni. Még nagyon a rendszerváltáskori hatalmi struktúrák működtették, elavult és nehézkesen mozduló média volt. A pozíciók egy részében még a rendszerváltáskori szerkesztők ültek: hihetetlenül nagy tudású, de számomra nagyon autoriter stílusúak. Másfél év után a hajléktalanságról írtam meg az első komoly cikkemet a Narancsba. Ott találtam igazán önmagamra, ott lettek támogató szerkesztőim, akik hagyták, hogy csináljam, amit akarok, és mikor látták, hogy működik, bízni is kezdtek bennem…