Ki a keresztény nálunk?

Batka Zoltán
A kereszténységre a legnagyobb veszélyt a miniszterelnökünk jelenti. Egy nemzedék elméjébe mossa össze a kereszténységet a gátlástalan lopással és fal melletti ügyeskedéssel, folyamatos köpönyegforgatással, képmutatással és alattomos, sunyi gyűlölettel. Egy nemzedéknek magyarázza el, hogy a kereszténység nem azonos Krisztussal mivel a “keresztény” az gyűlöli a menekültet, a hajléktalant, nincs benne irgalom az elesettek, a gyengék iránt. A “jó keresztény” ember helyett a betont szereti, templom helyett stadiont, VIP páholyt, pufikabátos-kurvás-luxusvadászatot, Krisztus helyett kokaint.

Tíz év múlva Világvége

Gábor György
Nagy örömmel olvastam a mi Urunk Orbán Viktor (a „legkeresztényebb” és “legeurópaibb” DNS) tanítását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem falai között, ahol tudásra szomjúhozó hallgatóságával megosztotta próféciáját, miszerint tíz évig még keresztények maradunk.
Tíz évig. De aztán mi lesz?

Erdő Péter interjúja a Válaszban

Stumf András

Az égő Notre-Dame látványa nem csak a hívőket töltötte el mély fájdalommal. Ez a közös fájdalom mutatja kereszténységünk és európaiságunk mély és szoros összefonódását – mondja Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, aki a Válasznak adott nagyinterjújában közéletileg fontos kijelentéseket is tett. Elöljáróban néhány:

Az egyház nem óhajt közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem.
Kár lenne hagyni, hogy ilyen kategóriákkal, mint „kereszténység” és „iszlám”, emberek csoportjait utólagos izgatással fordítsák szembe egymással. A kultúrák konfliktusa lehet, hogy előrejelzés – ám az is lehet, hogy szándék. Nem lehet célunk a kultúrákat konfliktusba hozni egymással. Épp ellenkezőleg.
Az 1900-as évek elején sem jártak többen templomba Budapesten, mint ma.
A jövő évivel nem cél felülírni az 1938-as, zsidótörvényes rossz év budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusának emlékét, annak emléke ugyanis pozitív.
A tudomány egy; a tudományos kutatásnak szabadnak kell lennie.A kereszténység nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok.Krisztushoz tartozást jelent
A kereszténység pedig nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások. Mégpedig Antiókhiában, a mai Törökország területén, közvetlenül a szír határ mellett. Hogy pontosak legyünk.A kereszténység pedig nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások. Mégpedig Antiókhiában, a mai Törökország területén, közvetlenül a szír határ mellett. Hogy pontosak legyünk.
A teljes szöveg

A püspök és a bértollnokok

Kormánypárti bértollnokok körében tombol a kereszténygyűlölet. Most épp Beer Miklós püspöknek estek neki, aki elítélvén az erőszakot és a fenyőfa gyújtogatást, egy nyilvános levélben megfogalmazott nyilatkozatban állt ki a tüntetők jogai és céljai mellett, biztosítván őket az egyetértéséről és a szolidaritásáról. 
Beer Miklóst támadják, Júdásnak, azaz árulónak nevezik, mert politikai parancsot teljesítenek. Megfelelni akarnak, mert ez a személyes érdekük, s mert ostobák. Ismeretek híján vannak, a kereszténységről úgyszólván semmit sem tudnak, csak annyit, hogy mostanában emlegetniük kell. Odaföntről, a pártirodáról ki lett adva, hogy a kereszténység szót repetitív módon ismételgessék, pont úgy, ahogy szellemi elődeik szajkózták például a „szocialista embertípus” szóvirágot.
A vicc az, hogy gyűlöletük tárgya valójában nem Beer Miklós, hanem maga a kereszténység. Jelesül az egyház szociális tanítása, amivel persze nem kell egyetérteniük, de akkor ne is büfizgessék föl a kereszténységet minden söröskrigli letétele után. 
A keresztény szociális tanítás lényegét – ha szeretnének vagy tudnának olvasni – átböngészhetnék végre, minthogy számtalan kiadványban megtalálhatóak a vonatkozó enciklikák, dokumentumok, a Rerum Novarumtól és a Pacem in Terristől a Gaudium et Spesen és a Laborem Exercensen át a Sollicitudo rei Socialisig vagy a Centesimus Annusig. 

A zavarodottság kora

Gaál Péter

Cs. A. barátom elküldött egy cikket a kereszténység/judaizmus kontra iszlámról. Nem mintha bármelyikhez is értene, már természetesen vallástörténeti/vallásfilozófiai szinten. (Hinni és nem hinni bárki tud bárhogy, bármiben, lásd az elmúlt választásokat.) “Szenzációs cikk és választ ad arra, miért kell minden bornírtsága ellenére a Fidesz mellett kitartani.” Kell, kedves Olvasó? Nekem például nem kell. Egyetlen percig sem kellett. A “kell” és a “ha” mindig kéz a kézben járnak. Számomra ilyenkor úgy tűnik, mintha egy depresszióst látnék, aki nem tud felkelni az ágyból, és minél többet fekszik benne, annál kevésbé tud. Vagy mintha egy olyan embert látnék, aki fut a pénze után, és minél jobban fut, annál több pénzt veszít. VAN, AMIKOR AZ A NYERESÉG, HOGY NEM VESZTÜNK TÖBBET. Ezt kellene igen sokaknak felismerni.