Intim Univerzum

Bojár Iván András
Nadja Massun fotói a Capa Központban –
Legalább negyed évszázada figyelem, követem nyomon Nadja Massun fényképeinek világát. Egy a nekünk, a Kárpát-medence alján megülő emberek számára arányrendszerünkön túlívelő életet, mely sajátos módon Belga Kongótól Svájcon át Erdélyig, a mexicói Oaxacától Balatonakarattyáig lakja be a planéta felszínét. Nadja mindenhol otthon van, és természetesen sehol teljesen.

tovább

Holdra szálltunk

Rózsa Gyula

Koncepció és telitalálat: az emeleti teremsorban Orosz Márton kurátor egymás mellé tette Kondor Béla Holdkompját és a holdautó arányos makettjét a műszaki múzeum állományából.
Erről van szó. Az óbudai Vasarely Múzeum tisz­telgő kiállítást rendezett a Holdra szállás fél­szá­za­dos évfordulója alkalmából, és a látnivaló éppen úgy viselkedik a Szentlélek téren, mint az anten­nával, asztronautákkal felszerelt négy­ke­re­kű, meg Kondor fából, pingponglabdából kompo­nált konst­rukciója a közös óriás­akváriumban. Egymás mel­lett, mellé­rendelt önállóságban. Elég, ha fel­is­mer­jük a tör­té­ne­lemben-művészet­tör­té­netben gon­dol­kodó rendezés nagy­vonalú­ságát, hogy világossá váljék: nem illusztráció, nem technika-ábrázolás volt a cél.

Magyar szürrealisták

Rózsa Gyula

Zavarba ejtő labirintusba terelte a szürrealista műveket a Ferenczy Múzeum kiállítása. Nem a szokásos bejáraton, egy utcára nyitott majdnem alagsori ajtón kell belépni, utána szűk, félhomályos, Bosch reprodukciók töredékével bélelt lépcsőn folytatódik az út a termekig, amelyek között olykor látvánnyal túlzsúfolt, olykor kopár, goromba vendégfalak vezetnek. Zavarba ejtően, azaz stílszerűen. A kihívó izmusnak mindenkori eszköze a meglepetés, az abszurditás, a konfúzió és a szabadosság, jobban tesszük tehát, ha tájékozódási pontokat keresünk az áttekintéshez.

Inez mosolya

Xénia

Inez mosolya címmel nyílt meg Kosári Aurél magángyűjteményének kiállítása a pécsi Modern Magyar Képtárban. A ka­ma­ra­kiállí­táson a magyar képző­művé­szet jelen­tős alkotói mellett pécsi fes­tők művei is láthatók. A tárlat további külön­leges­sége, hogy nemcsak Zádor István Miss Dunáról készített arcképe került a falra, hanem fotók, filmrészletek is felidézik a legendás táncosnő-modell alakját. 

Fa által az erdőt

Rózsa Gyula

Kedvcsinálónak ott a bejáratnál az A kéreg ritmusa 11. Hagyományosnak tetsző erdőrészlet, aljnövényzet, magasra nőtt fenyők, az egyszerre bágyadt és diadalmas ellenfény szecessziós nosztalgiákat ébreszt.
Herman Levente realizmusa aztán a törzsrészletekben mintha folytatódnék. Az A kéreg ritmusa 07. csonkolt ágai ellenére csupa zöld moha és napsütés meg árnyék, az A kéreg ritmusa 20. szürkésszáraz, repedezett és holt, az A kéreg ritmusa 26-on kéregbe vésett szövegek, köztük cirill betűk. Igaz, az A kéreg ritmusa 17-en (mindig ez a cím, elégedjünk meg mostantól a sorszámmal), egyszóval, igaz, hogy a 17-en világítóan kék a fatörzs, a 18-on meg a 19-en megmagyarázatlanul maradó semleges sávok akadályozzák a természeti élményben való feloldódást, és első pillantásra az is nyilvánvaló, hogy a hivatkozott sebes-vésett törzsek sem kerülhetnek erdőben-ligetben olyan szorosan egymás mellé.

Mi ebben a vicc? Semmi

Marabu
A karikatúra afféle képes szellemi játék. A valóság képi elemeit használó, azokat furcsán, meghökkentően összevegyítő, összekeverő, átalakító, új összefüggésbe helyező grafikai játék, ami olyan új képi ötleteket hoz létre, ami – ha jól sikerül –, szellemi szikrát lobbant fel az olvasóban, valami szokatlan utakon futó, játékos, szabad asszociációt kavar fel benne, új, meghökkentő felismeréseket, ráismeréseket gerjeszt. A vicc zárt, kerek, önálló műalkotás, ami egy belső poén pukkanása felé vezet, és ott lezárul. A karikatúra viszont nyitott szellemi játék, ami mint egy képrejtvény, az olvasó fantáziájában kel valódi életre
Kép: Halász Géza és Marabu

Kocsis Imre kiállítás

Február 22-én 18 órakor kiállítás nyílik Kocsis Imre (1940–2015) festőművész eddig ismeretlen műveiből. Országosan elismert grafikus volt, de festőnek tartotta magát. Naturálisan leíró, a hiperrealizmus formai megjelenését idéző, fotót és reprodukciót felhasználó festményeket készített. Így grafikai munkássága jórészt a műterem homályában maradt. Eddig. Most e kiállítás segítségével beleshetünk a műterembe, felfedezhetjük az elfeledett grafikus Kocsis Imrét. A kiállítást megnyitja Petrányi Zsolt művészettörténész.
ÁTRIUM galéria. 1024 Budapest, Margit körút 55.