Félnünk kell-e Kínától?

Kishor Mahbubani

A Le Monde diplomatique cikke

A támadás az Egyesült Államokból indult, és onnan terjedt át a legtöbb nyugati országra: Kína, az áruival, kémeivel és katonai ambíciójával fel akarja borítani a második világháború után kialakult nemzetközi rendet. Peking természetesen tiltakozik. Hszi Csin-ping elnök európai útja során, március 21. és 26. között békülési utazást tervezett Olaszországba, Franciaországba és Monacóba. Valóban létezik-e a „kínai fenyegetés”?

Átlagos hét

Varga Zoltán
Átlagos hét volt. Nem történt semmi extra. Legfeljebb, ha annyi, hogy Rogán Tóni felügyeli ezentúl az összes kormányzati informatikai beszerzést. Mindet!
A főállásban Cilike ura, helikopter-szakértő, mellékállásban a lófütty tudja milyen nagyon fontos elvtárs aktuálisan a K. Vezető nagyon megviselt minisztere, aki kitalált – dehogy talált, ne röhögtess! – valami, már rég működő informatikai bizbazt, néhány százmillióért. Vagy milliárdért. Lényegtelen is. Lényegtelen, mert náluk a pénz leginkább mérőszám. Egy bizonyos tétel fölött meg inkább nyűg, mint öröm. Dugdosni kell, kitalálni újabb és újabb biznisznek látszó bizniszeket. Feltalálni valamit nagyon drágán. Magyarázgatni a megmagyarázhatatlant, honnan is van. Új strómanokat háziasítani, betörni, idomítani. A régieket beszélni tanítani, a jobbakat legalább szótagolva írni-olvasni. Valahogy csak alá kell rajzolni azt a sok adásvételit, meg szerződést. Nagy teher ez, mert néhány százmilliárd fölött már csak a nullák száma változik. Az élvezeti értéke nem. Mi meg rengeteg nagy nullával vagyunk terheltek. Rengeteggel!

Törököt fogtak?

Dobozi István
Az elmúlt hetekben számos írás jelent meg a Népszavában a súlyosbodó török válságról. A gazdasági elemzések kitűnőek voltak; a külpolitikai értékelések azonban némi kivánni valót hagynak maguk után. Aránytalan figyelem irányult a Törökországban fogva tartott gülenista amerikai lelkipásztor, Andrew Brunson kiadatása körüli feszültségre, ami csupán a jéghegy csúcsa, nem több, mint kapóra jött ürügy Washington és Ankara huzamosabb ideje mélyülő, geostratégiai kérdéseket felvető konfliktusában.

Dobozi István írása a Financial Timesban

A kínai-amerikai gazdasági kapcsolatokról

Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, hogy országa „kolosszálisnak” bélyegzett külkereskedelmi mérleghiánya a külföldi partnerek „tisztességtelen” kereskedelmi praktikáinak, államilag irányított külpiaci trükközéseinek köszönhető. Ebben Kína áll az élen, amely tavaly már négyszer annyi árut szállított az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan importált. Való igaz, az elmúlt negyedszázadban a kínai exporttöbblet a negyvenszeresére ugrott, s a teljes amerikai árukereskedelmi deficit közel felét teszi ki. Hétszázmilliárd dollárra rúgó értékben kereskednek egymással, s ez a világpiac legkiterjedtebb kétoldalú forgalma.

Gond nélkül visszatért a Mennyei Palota

Visszatért a Föld légkörébe hétfő hajnalban a Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrállomás, majd nagyrészt elégett az atmoszférában, és darabjai az Atlanti-óceán déli részébe hullottak – jelentette a Hszinhua hírügynökség a kínai űrkutatási hivatal közlése alapján. Az űrállomás közép-európai idő szerint 2 óra 15 perckor lépett be a Föld légkörébe, és a nyugati hosszúság 40,24, valamint a déli szélesség 27,4 fokánál csapódott az óceánba, Sao Paulóval egy vonalban.

Kim és Trump

Aczél Edre írta a Facebookra: Trump és Kim Dzsongun májusra tervezett találkozója legalább akkora szenzáció mint Nixon pekingi útja(1972). Az USA ezzel legitimálja és de facto elismeri a KNDK-t!! Ez az, amire a Kim – dinasztia 1953 óta vár. Én a magam részéről ugyanolyan óvatos lépéseket várok mint az amerikai-kínai viszonyban anno. Legfeljebb az tesz kétkedővé, hogy itt két, teljesen kiszámíthatatlan politikusról van szó, se Kissinger, se Csou En-laj. Hosszú évekbe telik majd – ha egyáltalán – amíg megállapodnak a KNDK atom- és rakétaprogramjának felszámolásáról, és akkor hol van még Észak-Korea fegyverexportja, legfőbb bevételi forrása? – Még annyit, hogy ez az egész Kína hatalmas diplomáciai sikere. Peking papolta ugyanis egyfolytában, hogy tárgyalni, tárgyalni kell, más megoldás a koreai félszigeten nincs.

Tériszony-híd Kínában

Sokkot kapnak többen a leghosszabb üvegpallójú kábelhídon. 12 méter híján fél kilométer hosszú, az észak-kínai Hopej tartományban vasárnap megnyitott, merész szerkezet.