Volt egyszer egy szeptember 11.

Kocsis Tamás
1989. szeptember 11-én, azon a – ma már tudjuk – történelmet formáló napon, amikor a kormány kiengedte Magyarországról Ausztriába az NDK-sokat, a Képes 7 főszerkesztőjeként – teljesen véletlenül – reggel, az első Budapestről jövő MALÉV-géppel érkeztem a berlini külügyminisztérium vendégeként a schönefeldi repülőtérre. Soha rosszabbkor. Vagy a legjobbkor? Közvetlen előzményként a tervezett berlini utazás miatt 1989. szeptember első napjaiban a Bem rakparton jártam, Kovács László külügyi államtitkár szobájában. Én kértem a beszélgetést, mert Pesten javában állt a nemzetközi haddelhadd az az NDK-menekültekkel, akik nem voltak hajlandók hazatérni. Öt perccel az érkezésem után belépett az irodába Horn Gyula, aki akkor – ezt azóta megtanulta az egész világ – Magyarország külügyminisztere volt.
Azonnal a lényegre tért.

tovább

A döbbenet napjai

Kocsis Tamás

Máig sem tudják, miért csapódott földnek a MALÉV Berlinből érkező gépe IL-18-asa 1975. január 15-én, a Ferihegyi repülőtér mellett. A repülő az irányító központtal, majd a ferihegyi toronnyal folyamatos rádió kapcsolatban közelítette meg a kijelölt leszállópályát, belesüllyedt a nagyjából 450-500 méter magasan található sűrű felhőrétegbe, majd 17 óra 21 perckor, nagyjából 300 méteres magasságon egyszer csak újra emelkedni kezdett.

Mikor kapituláltak a nácik?

Kocsis Tamás
Hiteles a tény és az első időpont: Alfred Jodl, a Wehrmacht vezérkari főnöke 1945. május 7-én hajnalban, 2 óra 41 perckor, a franciaországi Reims egyik iskolaépületében, amely már hónapok óta a szövetségesek főhadiszállása és Eisenhower tábornok harcálláspontja volt, aláírta a feltétel nélkül kapitulációt rögzítő okmányt. Ehhez képest mégis arról vitázik a világ – rangos történészek és befolyásos politikusok is –, hogy május 8-án vagy 9-én fejeződött-e be Európában a 2. világháború?
Nem indokolatlanul….

Elhunyt Nyers Rezső

Életének 96. évében, pénteken elhunyt Nyers Rezső, közgazdász, politikus, az 1968-i gazdasági reform atyja, az MSZP első elnöke. Az infovilág közölte Kocsis Tamás emlékezését. Írását itt közöljük:
Manapság – ki világnézettől vezettetve, ki történelemismerettől függőn teszi – gyakran nem éppen dicsérően emlékeztetnek rá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagjaként az első Kádár-kormány közellátási kormánybiztosa volt, majd 1957-ben a SZÖVOSZ elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. Emlegetik vélt vagy valós szerepét a Nagy Imre-per kapcsán is; 2015-ben a többi között ezért is kurtították meg a nyugdíját. Azt viszont azok sem tagadhatják, akik az új gazdasági mechanizmusnak nevezett kísérletet akkor vagy soha nem szerették, hogy Nyers Rezső a 1960-as, 70-es években a gazdasági reformok egyik jelképévé vált.Nem kis részben éppen azért, mert különleges érzéke volt arra, hogy érezze és kifelé is érzékeltesse: mikor, mit lehet tenni, elérni, és mit még/már nem; mit követel és mit (nem) tűr el a társadalom, s benne a politika itthon és a kis Magyarországot körülvevő nagyvilágban. Ezt tükrözték politikai rangjai is: 1960–62-ben volt pénzügyminiszter, utána 1962–75 között a politikai bizottság póttagja, majd tagja, a kb gazdasági ügyekben illetékes titkára.  Fock Jenő miniszterelnökkel 1968-ban dolgozta ki a korabeli gazdasági reformcsomagot. Amikor pedig sokfajta okból – hazaiakból és nemzetköziekből együtt – „megbicsaklott” a magyar reformpolitika, pillanatok alatt politikai parkolópályára szorult.

Timur (Gajdar) és csapata

Kocsis Tamás
Az orosz Gajdar-trióból nekem mind a háromból jutott, így vagy úgy: a nagypapa írásban, a fia kollégaként, az unoka pedig előbb élősúlyban, tizenéves gyerekként, majd a 90-es évektől már vezető orosz politikusként –  1992-en fél évig az új Oroszország miniszterelnökként is -, mint az akkori tv-híradók mindennapos szereplője.