Az diktátorságnak természetjéről

Bedő J. István Gervai András Bayreuthtól Bagdadig című könyvéről

Ha valaki átélt már egy-két diktatúrát, s a család történetét beleszámolva annál is többet, óhatatlanul érzékenyebbé válik a folyamatra, ahogy az ember elaljasul. Gervai András talányos címet választott könyvének, de az alcím (Bűnösök, cinkosok, áldozatok) már közelebb visz a tartalomhoz. Cikkeinek – bár pontosabb, ha azt mondom: tanulmányainak – gyűjteménye akár traktátus is lehetne, ha valaki még ismerné, pláne használná ezt az ódon kifejezést. (Lásd ennek az írásnak az idézőjeles címét.)

A sátán csapdájában

Iván Gizella
Régóta keresem az élet nagy kérdéseire a választ. Ám csak újabb és újabb kérdések bukkannak elő. A Könyvem e fejezetében az emberi gonoszságot vettem górcső alá. Sajnos ma nagyon is aktuális a téma. Nagyon nagyon. Amit én annyira, de annyira fájlalok.
A sátán csapdájában
Buddha szerint:
„Az emberek itt a földön születnek újjá; a gonoszok a pokolban születnek újjá, az igazak a mennybe mennek. De akik tiszták, egyenesen a Nirvánába jutnak.”
Mindig is foglalkoztatott, hogy mi motiválja a másik ember iránti gyűlöletet. Mi késztet arra egyébként jó szándékúnak látszó embereket, hogy a másik lelkébe tapossanak?

A piros, a fehér és a kék ajándéka

Bodó Viktória Booklány

A javában zajló iraki háború poklába, de sokkal inkább Amerikájába viszi el az olvasót a Kopasz, akkor is, ha nagyon nem szeretne odamenni. Sőt ha választhatna, utóbb már senki nem szeretne ott lenni, ahová sodorja a saját… patriotizmusa? …céltalansága? …ostobasága? …opportunizmusa? Mennyi minden vezethet egy éppen érettségizett srácot az önkéntes katonai szolgálat nevű, testet-lelket meggyilkoló, aljas gépezetbe! És végső soron mindnek ugyanaz a vége.

Író lett a költő

Lengyel Szílvia
Krusovszky Dénest még mindig a költő, műfordító, kritikus, szerkesztő kategóriákba illeszti a Wikipédia, pedig első regényével akkora hírre tett szert, aminek alapján csak kéne már frissíteni, hogy író is. Pláne, hogy már megkapta a Libri 2018-as irodalmi közönségdíját is. Márpedig az Akik már nem leszünk sosem, nem véletlenül jutott el a dobogó legfelső fokáig.

Magyar (Szent) Mózes

Farkasjóskák sorozat.
Az ünnepi könyvhétre jelent meg a Kossuth könyvkiadó gondozásában Farkas József György könyve a Magyar emlékek a világban

Az ukrán főváros kiemelkedően értékes egyháztörténeti és idegenforgalmi nevezetessége, a Lavra barlangkolostor számos, szentéletűként számon tartott régi vallási személyiség mumifikálódott holttestét őrzi. Köztük van egy magyar születésű is: Mojszej Ugrin, aki még az egyetemes keresztény egyházat szolgálta. Mojszej Ugrin, azaz Magyar Mózes 1043-ban halt meg, tehát tizenegy évvel azelőtt, amit a történelem „az 1054-i nagy keleti egyházszakadásként” ismer. Magyar volt, de életének történelmi forrásokból ismert részét külföldön töltötte….

Szelényi Iván kitart az irónia mellett

Cserhalmi Imre

Nem szokásom, nem is ildomos panaszkodni valamely vállalt feladat miatt (különösen, ha nem is kötelező), de nem akarom elhallgatni, hogy gondot okozott, mit írjak erről a könyvről. Ugyanis nem vagyok a témájának tudósa, tehát a bő négy évtizede elmenekült, majd négy éve hazaköltözött Szelényi Iván könyvének szakmai megítélésére nem vállalkozom, noha annak rangját, súlyát az is jelzi, hogy a könyv bemutatóján olyan kaliberű tudósok méltatták, mint Csaba László, Kolosi Tamás, Voszka Éva, a fülszövegben pedig még Ferge Zsuzsa és Szalai Erzsébet is. 

Pilátus jelenti a krédóból

Híres Norbert

Szűcs R. Gábor: Jól fésült ügyek, avagy hogyan lettem diplomata? című könyvéről

Sötétített autók, rendőri felvezetés, mindig öltönybe szorított elegáns hölgyek-urak, akik zárt ajtók mögött, több nyelven tárgyalnak. Ilyen kép él a laikusok fejében a diplomatákról, ezek azonban mind csak kisebb részei egy nagy kirakósnak. A puzzle széleit végeláthatatlan papírmunka, mindennapos bürokrácia alkotja, és mindezek mellett találkozás addig nem ismert kultúrákkal és a szemünk előtt alakuló történelemmel.