Róka fogta csuka

Gaál Péter
E pillanatban a brit parlament. S mi a tétje? A Brexit? Hát, nem csak az. Formailag az, de van néhány néminemű más vonatkozása is. Nem csak gazdasági, hanem annál több és érdekesebb, mármint nekünk érdekesebb. A brit gazdaság hányattatásai nem a mi bőrünkre mennek, hiszi Móricka. Pedig ebben a globális világban minden a mi bőrünkre is megy, történjék bármily messzeségben. És Nagy-Britannia még annyira messze sincs.Na persze, Csernobil közelebb van, mint London, autóval utazva egészen pontosan hatszáz kilométerrel. Viszont a maga műfajában nem sokkal nagyobb katasztrófa volt. De melyek is a más vonatkozások? tovább

A királynő majd beszél

Odze György
A brit kormányzat újabb húzása: nyilván van mögötte stratégia. Egyrészt a londoni parlament éveken át képtelen volt döntésre jutni, ez a dolog egyik része, most pedig megsértődnek, hogy félreállítják őket. Szerintem – majd meglátjuk, igazam lesz-e -, az október 14-i, az új az ülésszakot megnyitó beszédében a királynő beszédében egy újabb népszavazás kiírását javasolja majd – nyilván más megfogalmazásban -, amelyikben az immáron felvilágosult nép a maradásra szavaz, és akkor kezdődnek a tárgyalások Brüsszellel, amivel megint éveket nyerhet mindenki….

Orbán testőröket kért!

Orbán Viktor fél. A keddi (december 12-i) parlamenti ülésre törvénytelenül berendelte a testőreit. Nem volt veszélyben, nem fenyegette senki. Számára szokatlan, hirtelen előállt vitahelyzetben kellett volna vitatkoznia ellenzéki képviselőkkel. MSZP-s, DK-s és párbeszédes képviselők szerdán az ülés kezdete előtt elfoglalták az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt, hogy így akadályozzák meg az ülés megnyitását és a túlóratörvény elfogadását.A kormánytöbbség a káosz és szirénaszó közepette számos törvényt elfogadott. Köztük olyan jelentős jogszabályokat, mint a közigazgatási bíróságok felállítása. Áder János köztársasági elnököt is z ellenzék hangosan kifütyülte. Orbán Viktoron először látszott, hogy fél. Láthatóan zavarban volt, feszengett. Aztán bejöttek a testőrei, pedig a házszabály szerint ez súlyos megsértése a Parlamentnek. 1918. december 12-e, az első nap, amikor látszott, hogy a miniszterelnök félelmet mutatott egy tiltakozás hatására.

Vannak még

nagy el-beszélők e honban. No, nem írókra gondolok, esetükben a kötőjel sértés volna. Hanem, ama hölgyekre/urakra, akik megtanulták, hogy a jó válasz az, aminek köze sincs az eredeti állításhoz

Angyal a Parlamentben

Gábor György
Ezt most tényleg imádom! 
Orbán valami gigászi transzcendenst, istenest, szenteset, keresztényit akart mondani, s ez jött ki belőle: „azon leszek, minél többször érezzük úgy ebben a házban, hogy angyal szállt át felettünk.” 
Ez mindenesetre dicséretes. Vagyis azon lesz, hogy mindenki kussoljon, fogja be a száját. Ugyanis ezt akkor mondjuk, Plutarkhosztól kezdődően (Hermész epeiszélthe) és Erasmuson át (Mercurius supervenit), amikor a jelenlévők hirtelen egyszerre elhallgatnak, s a társalgást csend váltja fel. Tudniillik Hermész (Mercurius) jelenlétében emberi szó nem hangozhat el, vagyis csönd idején épp olyan, mintha Hermész jelen lenne. Hermész pedig épp úgy az istenek követe, amint az angyal (angelosz, angelus) is az, így lett aztán ebből a keresztény évszázadok alatt „angyal szállt el felettünk.”
Hacsak! Hacsak a mi miniszterelnökünk nem Paul Klee Angelus Novusára gondolt, a történelem angyalára, vagyis a tőle megszokott szerénységgel és küldetéstudattal egyenesen önmagára: arra, akiről Walter Benjamin azt írta, hogy „arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz… De vihar kél a Paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba… E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben égig nő előtte a romhalmaz.”
Walter Benjamin szavaihoz Adorno még ennyit tett hozzá: ez „nem az az angyal, aki ad, hanem aki elvész.”
Viszont ez az angyal már igen hosszú ideje ott repked mindenki fölött a Tisztelt Házban.

Anna Margit festménye: Angyal

Apuci elveri

Gaál Péter
“Valami kell neki, apuci elveri, mama” (Dobos Attila – Szenes Iván: Mama)
Én ezt nem értem. Már eddig sem értettem, és továbbra sem. Pro: adva van egy kezdeményezés, aminek fogalmam sincs, mi volt a célja, úgy hívták, hogy Élőlánc. Ideje este hattól reggel hatig, amikor mindenki alszik, beleértve a széken a kabátot, és abban Lajos bácsit.