Szentendrei csata

Benkovics György

Évente ilyentájt felteszek egy írást a hálóra a Szentendrei csatáról. Mert azt gondolom megér egy kisebb megemlékezést az a történelmileg szerény ütközet is, amely 1684. július 10-én volt és Szentendrei csataként tartják nyilván a történészek. Amelyben a keresztény hadak Vácnál átkelve a Dunán Buda ellen vonultak, és ennek megakadályozására indult ellenük Musztafa aleppói pasa a török erőkkel és kezdeményezett csatát Pomáz és Szentendre között.

Csepp a tengerben: Szentendre és a szunyogok

Pál Gábor
Töketlenség a köbön, avagy írnék az elmaradt szentendrei szúnyogirtásról és hátteréről. Holnap és holnapután pótolhatják Szentendrén a földi és légi szúnyogirtást. A városvezetés ezidáig nem tett semmit a vérszívók brutális elszaporodásának megakadályozásáért. Június 25-ig nem történt a majd 30 ezres Duna parti településünkön semmilyen irtás, sem biológiai – ez lett volna a legideálisabb, mivel egyáltalán nem károsítja az egészséget -, sem kémiai. Az államra vártak, pontosabban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság intézkedésére, amely – nyilván kapacitáshiány miatt – már egyszer elhalasztotta a gyérítést. Pedig a Katasztrófavédelem egyértelműsítette korábban is, hogy saját költségük terhére a települések is végeztethetnek szúnyoggyérítést.

Bontás

Neki ugrottak a nehéz gépek, hogy elbontsák a szentendrei Duna-parton álló, régóta romos Makovecz épületet. Az épületet Makovecz Imre a helyi Mathiász János Termelőszövetkezet megbízásából tervezte, ugyanis Szentendre már ebben az időben is felkapott turistacélpont volt, csakhogy vendéglátó egységekkel eléggé hadilábon állt. A  teknősbékára hajazó Duna étterem 1976-ban nyílt meg. A ’90-es évek elején az épületnek új tulajdonosa lett, aki kaszinót álmodott meg helyette, emiatt az éttermet kívül-belül teljesen átalakították, Las Vegasi hangulatot varázsolva a korzóra. Kaszinóként 2013 körül megszűnt működni, de az épület szórakozóhelyként tovább funkcionált Szentendrei Vigadó néven 2017. végéig. Most eltűnik. 2018-ban a területet egy magáncég vásárolta meg,  irodaházakat húznának fel a romos épület helyére. Hajner Gyula

“Velencei” karnevál lesz Szentendrén

A velencei mintára karnevál lesz ezen a hétvégén Szentendrén. Maskarások lepik el az óváros utcáit és sokféle programon szórakozhatnak kicsik és nagyok. Amatőr csapatunk is a “porondra lép” csatlakozik a rendezvényhez. Programunk szerint régi szamárhegyi receptekből készített farsangi fánkokat sütünk szombat délután a városi vendégházban (Fő tér 12. Dimcsics-ház) Kóstolóra ide várjuk az érdeklődőket! Különösen az autentikus ízek kedvelőit. Lesz itt többféle ustipci, Fritule, Orancini sőt még Bomboloni is. S bár anno a régi Szentendrén nem volt ilyen hangulatos olasz nevük ezeknek, mert a Bombolonit Bobicinek, az Orancinit Marelicásnak mondták nagyanyáink vagy csak egyszerűen ustipcinek, azaz olajban sütött tésztának. Sokféle program várja a farsangolni vágyókat. (B.Gy.)

Az oszthatatlan Vajda

Rózsa Gyula

Haladjunk csak tananyagszerűen, időrendben. Az induló Vajda Lajos is, mint generációjának a legmodernebbjei (meg a későbbi felhígulói) annak a Nyolcaknak és annak az aktivizmusnak a tanítványa, amely akkor már éppen tíz esztendeje itthon nem létezik. Szentendrei utcarészletei egyszerre szilárdak és zaklatottak, azaz, drámaian feszültek, a szén és a papír harca-együttléte súlyosbítja ezt a feszültséget, a perspektívák szívó-sodró hatása kikezdi az épületek geometriáját.Éppen jókor (és nem kevésbé logikusan) jön huszonnyolcban a szovjet film, a szovjet konstruktivizmus inspirációja. A kiállítás példátlan körültekintéssel bemutatja, rekonstruálja Vajda könyvtárát, a címlapokból messze kitűnik El Liszickij Vörös ékje és körzős montázs-önarcképe, mintegy megerősítve a cirill betűs Vajda-lapok, kivált a liszickijesen lebegő Film látni való kapcsolatát.

Gyuri, az oredino

Benkovits György
Jelképes volt utolsó találkozásom Gyurival, amikor délutáni sétámon hazafelé jövet a Dumtsa utcában, Ignatovity regényhősének valamikori kétablakos háza helyén, a sumákban gyökérig lebontott és posztmodern szörnyszülöttként újjáépített bolt ablakában ült. -Jóóónapot! Nooó végre itt tavasz! mondta lassú tört beszédével és megszokott tartásával, ahogy egy kissé előre nyújtott nyakkal tartotta előrebillentett fejét. S bár biztosan nem olvasta Marino Darza vagy ismertebben nevén Marin Drzic raguzai reneszánsz dalmát író műveit, aki először ábrázolta a dalmát Raguza tipikus figuráját az oredinót. Így aztán azt sem tudhatta, hogy mennyire ősi mediterrán szentendrei karakter ő. Hogy jobban e városhoz tartozik, mint a magát a város fontos polgárának kikiáltó sok felfuvalkodott nagyképű tucatsenki.

A kisebbrendűség ellen, avagy Czóbel második újra gondolása

A kettő pont nulla arra emlékeztet, hogy két esztendeje már megtörtént itt egyszer a Czóbel-életmű újragondolása, akkor próbálták ki először, mint lehet egy emlékhelyet, emlékgyűjteményt, emlékmúzeumot mauzóleumból élőhellyé frissíteni. Most kibővített, bőséges grafikai kollekcióval, interaktív kommunikációval, újabb kölcsönzésekkel érik el, hogy új látogatásokra csábítsanak.