Gaudiopolis

Vásárhelyi Mária

A Gaudiopolis idősek otthonát működtető alapítvány kuratóriumának megalakulása óta tagja voltam. Így közelről nézhettem végig azt a hosszú, áldozatos és gyakran küzdelmes utat, amelyt Donáth László végigjárt, amíg az otthon felépült. Utána pedig nyomon követhettem, ahogy az otthon megtelt lakókkal, és mindig jóleső érzés fogott el, amikor a folyosókon végigmenve láttam, hogy itt valóban olyan otthonra lelnek az idekerülő idősek, amelyben igazán méltó módon tölthetik el életük utolsó éveit. Tapintható volt a biztonság, a nyugalom, a gondoskodás és a szeretet.

Megismétlem: Soros

Vásárhelyi Mária
Ezt éppen egy éve írtam, “Tusványos” idején:
Azt talán mondanom sem kell, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem – a mai Tusványosi Szabadegyetem elődje – ugyancsak a Soros Alapítvány nagyvonalú támogatásával indult 1990-ben és még éveken keresztül az Alapítvány támogatta megrendezését. A rendezvény ötlete egy angol újságíró fejében született meg, és ezt néhány fiatal fideszes és erdélyi magyar politikus karolta fel. A Szabadegyetem eredeti célja a határon átnyúló együttműködés, a román–magyar párbeszéd és a kulturált magyar–magyar politikai eszmecsere elősegítése volt.

Most a tehetséges alattvalók jönnek

Vásárhelyi Mária
Akármilyen rosszul hangzik is első hallásra, az jár a fejemben (ha már a face ezt kérdezi), hogy ez a hatalom mostmár menjen végig azon az úton, amin elindult. Először a politikai és intellektuális ellenfeleit csinálta ki a legnemtelenebb , aljas, diktatórikus módszerekkel, most pedig a tehetséges alattvalóin van a sor, azokon, akik idáig lelkes együttműködő partnerei voltak az ellenfelek, másként gondolkodók kinyírásában. Most feketén-fehéren megmutatja magát a rendszer lényege, amelynek legnagyobb ellensége a tehetség és az autonómia. Mert arra a vazallusi alázatra, amelyet a rendszer elvár, csak a frusztrált, megkeseredett tehetségtelenek képesek.

Hatvan évvel később

Vásárhelyi Mária
Hatvan évvel ezelőtt, 1958. június 16-án hajnalban végezték ki az 1956-os forradalom vezetőit; Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A pert teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával folytatták le két nap alatt, az ítéletekről és azok azonnali végrehajtásáról másnap tájékoztatták a közvéleményt. A vádlottak előtte több mint egy évet töltöttek magánzárkában, teljes elszigeteltségben, néhány négyzetméteres cellákban, amelyben az ablakot bemeszelték és mindössze egy 25-os villanykörte jelentette a világosságot. Semmiféle kapcsolatuk nem volt sem egymással, sem a külvilággal. 

Különös észjárás

Vásárhelyi Mária
Újra és újra abba a hibába esem, hogy elhiszem, hogy onnan, ahová eljutottunk, már nincs lejjebb. Aztán véletlenül odatévedek az Orbán Viktor strómanja által, közpénzekből finanszírozott televíziós csatornára, ahol négy elképesztően magabiztos és lefegyverzően ostoba kormánypárti utcai harcos – egy hasonszőrű műsorvezetővel – arról győzködi egymást, hogy a jelenet – amely néhány óra alatt bejárta a világsajtót arról, ahogyan egy afrikai menekült Párizsban, élete kockáztatásával megment egy négyéves kisfiút, aki a negyedik emeleten kimászott az erkély korlátján, és kétségbeesetten kapaszkodik az ereszcsatornába, szóval hogy ez a jelenet nyilvánvalóan meg volt rendezve.

Amikor hazajöttek az iskolások

Kép: 1958 Călimăneşti …A Nagy Imre-csoport gyerekei a romániai fogságban. 1958 Călimăneşti. A képen balról jobbra: Jánossy Ferenc, Vásárhelyi Mária, Rajk László, Szilágyi József, …
Vásárhelyi Mária
Hatvan évvel ezelőtt történt…Attól kezdve, hogy augusztus elején kiderült, hogy az iskolás korúak hazamehetnek – természetesen – semmi másról nem esett szó; erről beszéltek a felnőttek egymással, a gyerekkel és a gyerekek is egymás között. A két hónap híján két éves száműzetés elég volt ahhoz, hogy még a nagyobbakban is elmosódjon a kép arról, hogy milyen is szabadon élni, olyan világban, ahol nem kutyás őrök vigyázzák minden léptüket, ahol nagypapák, nagymamák és mindenféle más családtagok veszik körül őket, ahol nem egy lepusztult ház egyetlen szűk szobája jelenti az “otthont”, ahol szabadon lehet csatangolni utcákon és tereken,ahol igazi iskolába lehet járni és nem csupán egy tucat gyerek közül lehet barátot és ellenséget választani.

Peticiónak nincs értelme

Vásárhelyi Mária
Tegnap este és éjszaka egymás után kaptam az üzeneteket, hogy írjak alá egy petíciót, amelyben felhívjuk az EU figyelmét arra, hogy Magyarországon a szavazatok összeszámolása során választási csalás történt és megkérjük, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a választások – EU-s biztosok részvétele melletti – megismételtetésére. Eltekintve attól, hogy az EU-nak ilyesmire nincsen lehetősége, a petícióban felsorolt érvek egyike sem támasztja alá a szervezett választási csalás vádját és nincs egyetlen megdönthetetlen bizonyíték sem erre nézve.
Az pedig effektíve nem igaz, hogy a közvéleménykutatások egészen más eredményt jeleztek elő, mint ami megvalósult. A Medián utolsó kutatása csaknem hajszál pontosan ezt az eredményt jelezte elő.